Régiós összevetésben nem történt drámai fordulat a hazai inflációs folyamatokban, de elemzők szerint vannak aggasztó jelek a magyarországi fogyasztói árak alakulásában.
Az Erste vezető elemzője, Miró József szerint nem is a 4,1 százalékos headline infláció a meglepetés, hanem a maginfláció ugrása 4,1-ről 4,7 százalékra. A felpattanó infláció miatt fájhat a Magyar Nemzeti Bank feje is, a friss adat magasabb, mint amivel kalkuláltak, a jegybank az év végéig 4 százalék alatti adatokra számított és csak decemberre vártak 4 százalék feletti értéket.
Ez volt az a várakozás, ami alapján az MNB kamatot csökkentett júliusban.
Most az Erste makroelemzői arra számítanak, hogy a friss inflációs adatok miatt átmenetileg biztos, de az is lehet, hogy hosszabb időre leáll a kamatcsökkentéssel a jegybank.
A forintot segítette az adat
Ezt egyébként a piac is észlelte, a reggeli adatközlés óta ha nem is sokat, de erősödött a magyar fizetőeszköz, kora délután a 396-os szint közelébe süllyedt az euró-forint keresztárfolyam. A forint relatíve jó napon belüli teljesítményének másik oka pedig a váratlanul magas júliusi költségvetési többlet.
A mostani felpattanás azért is negatív, mert májusban és júniusban a hazai infláció alatta maradt az eurozónáénak. Így a vásárlóerő-paritáson számított egyensúlyi forintárfolyam is romlott valamennyire.
Az ING Bank elemzői szerint aggasztó jel, hogy havi összevetésben a magyar árindex 0,7 százalékkal nőtt. Ekkora havi árváltozás már majdnem a triplája annak, ami a jegybank 3 százalékos év/év célértékével összeegyeztethető lenne. Úgy értékeltek amiatt, hogy
a hazai inflációs összkép meglehetősen kedvezőtlenné vált.
Az MNB-t is meglephette az adat
A júliusi infláció a Magyar Nemzeti Bankot is meglephette valamennyire, az előrejelzési sáv felső fele lett a tényleges adat (a pontos prognózisuk 3,8 százalék volt), a maginfláció megugrására viszont számítottak, az a várakozásuknak megfelelően alakult.
Az infláció szerkezetében az MNB szerint is a piaci szolgáltatások jelentik a fő problémát. A jegybanki módszertan eltér bizonyos pontokon a KSH-étól, utóbbi 9,1 százalékos drágulást mért, a jegybank viszont 9,4 százalékos árindex változást azonosított a szolgáltatásokban.
Havi összevetésben a szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak, aminek fő oka a szálláshely- és vendéglátási, valamint az oktatási szolgáltatások áremelkedése volt.
Nem csak nálunk történt felpattanás
Régiós összevetésben a 3,7-ről 4,1 százalékra felpattanó 12-havi infláció nem tekinthető kiugrónak. Lengyelországban a 2,6 százalékos júniusi árváltozás után júliusban 4,2 százalékot mértek, a román és cseh adat később érkezik, Romániában 4,9-ről 5,2 százalékra emelkedhetett a fogyasztói árindex az elemzők szerint.