Az egy hónappal ezelőtti, januári gyorsjelentés pozitív meglepetésként érte a gazdasági szereplőket: újra a jegybank toleranciasávjába süllyedt a hazai infláció, a 2023. januári csúcshoz képest (az akkori több, mint 25 százalék) a fogyasztói árak éves alapon mindössze 3,8 százalékkal emelkedtek.

Utoljára mintegy három évvel ezelőtt, 2021 márciusában volt ilyen alacsony a magyarországi infláció. Hogy folytatódik-e a csökkenő trend, arról pénteken kaphatunk pontosabb képet a KSH gyorsjelentéséből.

Mire számíthatunk?

Az elemzők nagy része a teljes 2024-es évre 4-5,5 százalék közötti, határozott trend nélkül ingadozó inflációt prognosztizál Magyarországra. Az év első hónapjainak adatai azért lehetnek igazán fontosak, mert sok vállalat erre az időszakra szokta időzíteni szolgáltatásai vagy termékei éves áremelését. Az előző havi, vártnál alacsonyabb januári inflációs adat ezért is hatott üdítő meglepetésként a hazai gazdasági szereplőkre. 

Amennyiben beigazolódnak az elemzők várakozásai, akkor múlt hónapban csak ideiglenesen esett 4 százalék alá a fogyasztói árak emelkedése, így nem kell vészharangot kongatni, ha a februári adatok az előző hónaphoz képest valamelyest magasabban alakulnak.

Mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy a januári alacsony adatokban szerepet játszott a tavalyi magas bázis, hiszen 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött az infláció. A mostani adatokat az egy évvel ezelőtti, 2023. februári bázisra fogják vetíteni, amikor még szintén rekordközeli, 25,4 százalékot mutatott a fogyasztói árak emelkedése, ez pedig elősegítheti az idei alacsonyabb értékeket.

Ami a konkrétumokat illeti:

  • az egy hónappal ezelőtti számok a szolgáltatásokban mutatták a legnagyobb emelkedést (10,4 százalék), 
  • a szeszes italok és dohányáruk (8,1 százalék), valamint a ruházkodási cikkek (6,2 százalék) drágulása is nagyobb terhet rakott a pénztárcánkra;
  • az élelmiszerek az előző évhez képest átlagosan 3,6 százalékkal kerültek többe januárban, 
  • ugyanakkor örömteli hír, hogy több alapvető élelmiszer (például a liszt, a tojás, a sajt, a száraztészta és a tej) ára is több, mint 10 százalékkal csökkent;
  • bár a tűzifa enyhén drágult (2 százalék);
  • összességében szintén olcsóbb lett a háztartási energia, a vezetékes gáz ára 25 százalékkal, az elektromos áramé pedig 3,4 százalékkal csökkent. 
  • Bár csak pénteken tudjuk meg a friss adatokat, bizakodásra adhat okot az átlagosnál jóval enyhébb februári időjárás: minden bizonnyal a szokásosnál kevesebb háztartási energiát használtunk lakóhelyünk fűtésére.

Mit lép a jegybank?

A Monetáris Tanács a legutóbbi (2024. február. 27.) ülésén 10 százalékról 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

A Nemzeti Bank munkatársai szerint két ellentétes folyamat alakítja majd a következő hónapok inflációs adatait: az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének hatása megnöveli, míg a gazdasági alapfolyamatok mérsékelik azt.

Az inflációt így tavaszig a toleranciasáv (2-4 százalék) felső határának közelébe várják, majd az év közepére a bázishatások miatt enyhe emelkedésre számítanak. Ha a valós adatok megegyeznek a jegybanki várakozásokkal, a tervezett ütemben folytatódhat az alapkamat csökkentése, amely a jegybank és a piaci szereplők szerint is 6-7 százalék körüli értéket érhet el az első félév végére.

A Monetáris Tanács korábban többször is hangsúlyozta az adatvezérelt döntéshozatal fontosságát, így a vártnál kedvezőtlenebb inflációs jelentés esetén akár jelentősen lassulhat is az alapkamat csökkentésének menete, hogy fenntartsák az árak és a pénzügyi piacok stabilitását.

Lagarde: mindenki nyugodjon le, nem lazít még az eurózóna jegybankja

Az Európai Központi Bank (EKB) ezúttal sem változtatott fő kamatszintjein, és úgy tűnik, nem is fog ezzel kapkodni a jövőben sem.

A részletekről ITT írtunk bővebben.