A jövő évi költségvetési és finanszírozási tervekről Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója sajtótájékoztatón számolt be. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy jövőre már fontos cél, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a 2,9 százalékot.

Kamatteher

Ezt megnehezíti az óriási kamatkiadás, amely a költségvetést terheli: idén a GDP 4 százalékának felel meg, és ez a mérték jövőre sem fog érdemben változni tekintettel arra, hogy a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), vagyis a lakossági inflációkövető kötvény eddig kibocsátott sorozatai a jövő év után az idei év igen magas inflációja szerint fizetnek, miközben a tényleges infláció jövőre 5-6 százalék lehet. 

Számításaink szerint az ilyen típusú kötvényekből 7000 milliárd forintnyi lehet forgalomban: ha az idei várható inflációt 17,75 százaléknak becsüljék és ehhez hozzáadjuk a 0,25 százalékos kamatprémiumot, a papírokra fizetendő kamat 1260 milliárd forint lesz. Ha a ténylegesen várható jövő évi infláció szerint kamatozna a papír, ez csak nagyjából 430 milliárd forint lenne: erre utalt is a pénzügyminiszter, mivel számításai szerint 2025-ben már nagyjából 800 milliárd forinttal csökken az ebből adódó teher.

Pozitív kockázat, azaz kellemes meglepetés

A 4 százalékos kamatkiadást és a 2,9 százalékos hiánycélt összevetve az látszik, hogy a kamatkiadások nélküli költségvetésnek többletet kell produkálnia. Ez elég kemény feladat, ugyanakkor Kurali István pozitív kockázatokat említette az uniós források kapcsán, vagyis elképzelhető, hogy a költségvetés számít ezek beérkezésére, ami közvetve vagy közvetlenül, de jótékonyan hat a költségvetés bevételi oldalára.

Adósságcsökkenés

Varga Mihály még beszámolt arról, hogy az GDP-arányos államadósság idén 73,3-ról 70 százalékra, majd jövőre 67 százalékra csökken. Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ez, amikor idén érdemben nem növekszik a GDP, az adósság viszont annál inkább, a magas idei költségvetési hiány mértékével? Nos, a válasz egyszerű: a magas infláció miatt a GDP forintban kifejezett nominális értéke illetve reálértéke nagymértékben eltér. Míg reálértéken a GDP stagnál, addig a nominális GDP akár az infláció mértékével is nőhet, miközben a nominális adósság csak az államháztartási hiány összegével, nagyjából 5-6 százalékkal nő.

Ez lényegében az államadósság elinflálódása, ugyanakkor magas infláció idején magas kamatot is kell fizetni, de egyrészt a kamat, mint láttuk, a költségvetésben jelenik meg a kiadási oldalon, másrészt az államadósság java az inflációmál jóval kisebb mértékben kamatozott. Míg a lakossági inflációkövető állampapír és néhány másik lakossági papír igen magas kamatot fizet, a legtöbb intézményi papír kamata sokkal alacsonyabb, akár csak a devizakötvényeké. Ha pedig a forint árfolyama stabil (nem gyengülő), mint idén, akkor a devizakötvények sem jelentenek forintban magasabb terhet.

Új állampapírok

Jövőre egyébként újabb lakossági állampapírtípusokat is bevezetnek, illetve a meglévőket módosítják, hogy azok jobban igazodjanak az inflációs folyamatokhoz, kamatszintekhez, vonzóbbak legyenek a lakossági befektetőknek úgy, hogy a költségvetésnek se jelentsenek túlzott megterhelést. A pontos részletekről később tájékoztatnak, de az elhangzott, hogy lesz egy 3 éves fix kamatozású kötvény és egy olyan 5 éves, melynek kamatához prémium is járul, mint a PMÁP esetében.