Az újabb lassulás mögött elsősorban a tavalyi évi magas bázis húzódik meg, hiszen egy évvel korábban, főleg az üzemanyagok áremelkedése miatt havi szinten 0,7 százalékos volt az infláció - kommentálta a KSH friss számait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Havi alapon 0,7 százalékkal drágultak az élelmiszerek, főként a tartós és szezonális termékek miatt. Vélhetően a boltzár következtében a ruházkodási cikkek ára csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára jelentős áremelkedést mutatott. Az ellátási problémák okozta kínálati zavarok és a korábbi hónapokban látott forintgyengülés gyűrűzhetett be ebbe a termékkörbe - itt is főleg az ékszerek, a személygépjárművek és a hűtők, fagyasztók ára nőtt. A szolgáltatások havi inflációs mutatója minimális, 0,1 százalékos áremelkedést jelez, de a legtöbb termékkör esetében a bezárások miatt ellehetetlenült az árak felmérése, így a KSH számos szolgáltatásnálváltozatlan árakkal számolt.

Kapcsolódó

A következő hónapokban - többek között az üzemanyagárak emelkedése miatt - az infláció újból élénkülhet és ősszel megközelítheti a jegybanki célt, mielőtt megint jelentős esést mutatna. Az év egészében 3 százalék lehet az infláció, jövőre pedig 2,5 százalék - véli az elemző.

Továbbra is felemás képet mutatnak az inflációs számok: a fő inflációs mutató minimálisan lassult, de a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Ha pedig a maginfláció nem lassul a következő hónapokban, akkor nő az esélye, hogy az egyszeri, járványból adódó hatások kifutásával a fő inflációs mutató is gyorsulni kezd, azaz elindulhat a 3 százalékos szint felé.

A következő hónapokban a járvány utáni újraindulás tempója, a munkanélküliség alakulása, ezekkel összefüggésben pedig a belső kereslet határozhatja meg az inflációs trendeket - tette hozzá Németh, aki szerint idén az éves átlagos infláció 3 százalék körül lehet, jövőre pedig 3,5 százalékra gyorsulhat. Az idei átlagos maginfláció azonban továbbra is bőven a 3 százalék feletti tartományban maradhat.

A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3 százalékos inflációs cél közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja azt, így idén 3,3 százalék lehet az átlag, a tavalyi 3,4 százalék után - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. Az inflációt a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik, így az előrejelzések is tág határok között mozognak. Egyfelől az olajárak összeomlása, a gazdasági tevékenység összeomlása érdemben lehúzza az árakat, másrészt a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami enyhén már látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, bár kérdés, hogy ebből mit lehet áthárítani.

Nem ismert a járvány lefutása, esetleges második hulláma, a gazdaságra gyakorolt teljes negatív hatása, a vészhelyzetet követő újraindulás meredeksége. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a második félévben feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami mérsékelheti az inflációt.

Jövőre, döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,7 százalékra gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg meghaladhatja az 5 százalékot is - véli Suppan.

A KSH előző havi közleményében felhívta a figyelmet, hogy az infláció mérése nehézzé vált. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a helyszíni összeírásokra átmenetileg nem volt lehetőség, így alternatív módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, e-mailes megkeresés) váltak szükségessé. Az adatok begyűjtését az is nehezítette, hogy a felíróhelyek egy része a járvány miatt bezárt, így egyes termékek, szolgáltatások helyettesítésére is szükség volt, illetve a legutolsó felmérés árait vették figyelembe.