A dinamikus gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok árának erőteljes emelkedése áll. A szezonális hatásoknak megfelelően tovább drágultak a zöldségek és gyümölcsök, így az élelmiszerek ára összességében továbbra is 8 százalék körüli éves áremelkedést mutat- kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

A tartós fogyasztási cikkek ára eközben már 1,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Legutoljára 2016 elején volt ilyen magas ezen termékkör inflációja. Elsősorban az ékszerek (+26 százalék) és az új személygépjárművek (+8,5 százalék) ára emelkedett kiemelkedő mértékben, többek között az egy év alatt 6-7 százalékot gyengülő forint árfolyammal összhangban. A júniusi újranyitást követően a szolgáltatások év/év inflációja pedig 2,5 százalékra mérséklődött, ez a legalacsonyabb érték 2018 decembere óta.

Kapcsolódó

A következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, valamint az újbóli jövedékiadó-emelés és a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket - véli az elemző. Ezt követően azonban a magas bázis miatt csökkenésnek indulhat. Így 2020 egészében 3,2 százalékos inflációval számol, míg jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.

A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3,5 százalék közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé mérséklődhet, így idén 3,4 százalék lehet az átlag, a tavalyi 3,4 százalék után- mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt vezető elemzője.

Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Az inflációt azonban a koronavírus hatásai ellentétesen érintik, így az infláció előrejelzése is tág határok között mozoghat. Egyfelől az importált infláció továbbra is alacsony maradhat. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt. Az üdülési szolgáltatások, lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait lehúzta a parkolási díjak átmeneti eltörlése is, ami azonban júliustól visszaállt.

Még nem ismert a járvány lefutása sem. A sok bizonytalanság miatt jelenleg az infláció iránya is nehezen jelezhető előre. Jövőre - döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt - az infláció átlagosan 3,6 százalékra gyorsulhat, sőt jövő áprilisban átmenetileg meghaladhatja az 5 százalékot is - véli a prognoszta.

A tartós fogyasztási cikkeknél is drágulás történt, ez pedig részben a forint gyengülésével magyarázható. Az autók mellett a háztartási gépek is több hónapja drágulnak. A kerékpárok ára is nőtt, ebben a járvány miatti felfutó kereslet és az átmeneti hiány is szerepet kapott - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

A imaginfláció továbbra 4 százaléknál jár, ez pedig a jegybank inflációs céltartományának felső szélét jelenti. Az év hátralévő részében számos tényező befolyásolhatja az inflációt. Az utóbbi hónapokban korlátozott volt az adatokhoz való hozzáférés a járvány miatt, ez is módosíthatja a pályát. Kérdés, miként alakul a belső kereslet. Fontos továbbá, hogy a kereslet visszaesése a szolgáltató szektor árazását hogyan befolyásolja. A jegybank ezen a területen lassulásra számít. Az üzemanyagoknál júliusban újabb drágulás valószínű a jövedéki adó emelése miatt. Az élelmiszernél pedig a termés alakulása lesz a meghatározó a második félévben". Az elemző szerint az éves infláció mértéke a következő hónapokban 3 százalék körül mozoghat, így az éves átlag 3,1 százalék lehet.

Így látja a helyzetet az MNB

Idén júniusban az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalék volt. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók közül a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja is lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest - írta gyorselemzésében az jegybank.

Az iparcikkek éves inflációja változatlanul stabilan, 1 százalék alatti tartományban alakul. A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal voltak magasabbak. Összességében a piaci szolgáltatások inflációja a májusi 4,8 százalékról júniusban 4,7 százalékra mérséklődött. A feldolgozott élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai az előző hónaphoz képest visszafogott árdinamikát mutattak. A feldolgozatlan élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai lényegében nem változtak. A szabályozott termékek árai májushoz képest enyhén mérséklődtek. Az üzemanyagárak - a világpiaci árak számottevő emelkedésével összhangban - 9,3 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az éves index (-11,6 százalék) előző hónaphoz képesti emelkedéséhez a tavaly évi árcsökkenés bázishatása is hozzájárult.

A lakosság inflációs várakozásait az utóbbi hónapokban jelentős volatilitás jellemezte. A májusi korrekciót követően a lakosság inflációs várakozásai júniusban lényegében változatlanul alakultak.

Az inflációs várakozásra vonatkozó felmérések információtartalma válság idején számottevően csökken, egyrészt a válságban látott pánikreakciók miatt a hangulatindikátorok változékonysága a többszörösére növekszik, másrészt a háztartások megkérdezésükkor jellemzően felülsúlyozzák azon termékek árváltozását, amit gyakrabban vásárolnak. Mindezeket figyelembe véve a háztartások inflációs várakozása továbbra is horgonyzottnak tekinthető - olvasható a gyorselemzésben.

Inflációs mutatók júniusban (százalékpont)
Ritkán változó árú termékek (súlya 34,8%)1,2Egyéb tételek (súlya 65,2%)1,7
Keresletérzékeny infláció (súlya 57,7%)1,6Egyéb tételek (súlya 42,3%)1,3
Adószűrt maginfláció (súlya 70,6%)2,4Egyéb tételek (súlya 29,4%0,5
Forrás: MNB