Hosszú idő után először némileg a várakozások alatt maradt a friss inflációs adat. Sovány vigasz ez ugyanakkor, hiszen az éves bázisú mutató továbbra is igen dinamikusan emelkedett, így augusztusban elérte a 15,6 százalékos értéket. Havi alapon 1,8 százalékkal emelkedtek az árak, ami rendkívül szokatlan, hiszen a historikus adatok alapján nyáron csupán csekély mértékben szoktak változni az árak - kommentálta a KSH friss adatait véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Mindez jól jelzi, hogy milyen rendkívül erős átáraz zajlik még mindig a piacon, ami mind a termékeket, mind a szolgáltatások érinti. Ráadásul a volatilis tételektől szűrt maginfláció – ami jobban megragadja az alapfolyamatokat – drasztikusan felülmúlta a várakozásokat. Az augusztusi maginfláció ugyanis éves bázison kalkulálva 19 százalékra szökött.

Ezt a fajta kettősséget, hogy a fő inflációs mutató a vártnál alacsonyabb, míg a maginfláció a vártnál magasabb lett, három fő tétel magyarázza:

  • az élelmiszerek inflációja a vártnál jobban nőtt,
  • a tartós fogyasztási cikkek is a vártnál dinamikusabb drágultak,
  • az üzemanyagok a vártnál kevésbé nőttek az ársapka átírása ellenére.

További gyorsulásra számít az inflációs mutatókban az elemző. Az emelkedő energia- és egyéb inputköltségek miatt továbbra is magas maradhat az átárazás. Eközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb 2-3 százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót szeptembertől. Ehhez hozzáadódnak még olyan egyedi hatások, mint a fővárosi parkolási díjszabás rendkívüli átalakítása, valamint a Magyar Telekom által bejelentett közel 10 százalékos széleskörű áremelés.

Az MNB helyzete továbbra is kényes: bár az egyszeri, egyedi ársokkokra (rezsiszabályok átalakítása) egy jegybanknak nem érdemes reagálnia, nagy a veszélye annak, az inflációs várakozások tartósan magasan ragadnak, erősítve az ár-bér spirált és az ilyen másodkörös hatások megtörése érdekében a jegybanknak igenis reagálnia kell az emelkedő inflációra. Annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat, nem elképzelhetetlen, hogy 14-15 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel - véli Virovácz.

Továbbra is erős infláció nyomás. Hasonlóan magas maginflációra egyébként több mint 25 évvel ezelőtt volt példa, 1996-ban ugyanis 20 százalék felett volt ez a mutató - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Várakozása szerint a következő időszakban tovább gyorsulhat az infláció.

A rezsidíjak emelkedése 3 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, a magyar módszertan szerint ez az emelkedés csak a szeptemberi adatokban fog megjelenni. Erre jönnek még további áremelések, például drágább lesz az internet- és telefonszolgáltatás, de az iskolai étkeztetésért, valamint a budapesti parkolásért is többet kell fizetni. Így szeptemberben elérheti a 20 százalékos szintet az árindex. Azután pedig kérdés, hogy mi lesz az üzemanyagoknál és bizonyos élelmiszereknél érvényben lévő ársapkákkal. Ezek esetleges kivezetése ugyanis szintén több százalékponttal növelné az inflációt - véli Németh.

Az inflációs kilátások továbbra is meglehetősen borúsak - állapította meg Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Várakozása szerint a teljes inflációs index már szeptemberben elérheti a 20 százalékot, és valószínűleg 2023 második negyedévéig e szint felett marad.

Először csak 2023 szeptemberében fogunk ismét egy számjegyű inflációt látni a bázishatás alakulása miatt. Hozzá kell azonban tenni, hogy az inflációs előrejelzéseket övező bizonytalanságok rendkívül nagyok a most élt időszakban.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 13,4 százalékra emeljük az idei, valamint 11,9 százalékra a 2023-as átlagos inflációs várakozásunkat - közölte Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Az inflációt további 4-5 százalékponttal emelheti, ha teljesen eltörlik az egyes élelmiszereket, valamint üzemanyagokat érintő árkorlátozásokat. Az árkorlátozások eltörlése ugyanakkor az infláció gyorsabb csökkenéséhez is vezethetne, amennyiben az érintett termékek ára csökken. Várakozása szerint az MNB folytatja a kamatemelési ciklust.