A maginfláció 1,4 százalékra gyorsult az előző havi 1,3 százalékról, ami azt tükrözi, hogy továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban - kommentálta a friss adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
A következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció 0 százalék körül ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén átmenetileg újra negatív tartományba süllyedhet. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedéki adó emelése miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket.
A prognoszta idén 0,8 százalékos inflációra számít. Amennyiben az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az éves átlag akár 0,3-0,4 százalékponttal mehet még lejjebb. Jövőre az indexet egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,2 százalékra emelkedhet.
A havi adat magasabb lett a vártnál, a piaci konszenzus alapján negatív év/éves értékre is volt kilátás - fogalmazott Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője. .Érzékelhető némi infláció élénkülés a keresletvezérelt kategóriákban, de jelentős nyomásról egyelőre nincs szó, ezt a maginfláció értéke is alátámasztja.
A következő hónapokban a márciusihoz hasonlóan újra előfordulhatnak negatív év/éves inflációs értékek, de ez továbbra is erősen függhet az üzemanyagárak alakulásától. Az elemző továbbra is 0,5 százalékhoz közeli éves átlagos fogyasztói árindexet vár 2016-ra.
Az üzemanyagárak a vártnál markánsabb ütemben drágultak, azonban éves összevetésben még mindig több mint 10 százalékkal alacsonyabbak voltak az üzemanyagárak idén áprilisban a tavalyinál - mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A maginflációs mutató pedig azt jelzi, hogy a fő inflációs ráta felpattanását elsősorban az üzemanyag áremelkedés okozta, csupán kisebb részben járultak hozzá egyéb tételek, mint például az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások.
Várakozása szerint a következő hónapokban még jöhet negatív előjelű infláció, azonban a nyár végén kiemelkedhet a negatív tartományból az infláció és ősszel már szemmel láthatóan gyorsulhat. Összességében idén átlagosan 0,5 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak, jövőre pedig átlagosan 2 százalék lehet az inflációs ráta. Továbbra is bizonytalanságot jelent majd az üzemanyagárak változása, valamint a folyamatosan erősödő belső kereslet további felfelé mutató kockázatot jelent.
A pozitív inflációban szerepet játszott, hogy 2016 márciusához képest 4,3 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak, ez önmagában 0,4 százalékponttal emelte a havi árindexet. E mellett a friss hazai és déli gyümölcs 7,4 százalékos havi szintű emelkedése hajtotta fel az inflációt, a távolsági utazás pedig 6,3 százalékkal drágult 1 hónap alatt - tette hozzá Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.
A szakember szerint az év végére 2 százalék környékére gyorsulhat az infláció, részben mivel a dohánytermékek adója 29 százalékkal emelkedik 2017 végéig, illetve a lakossági fogyasztás is felfelé hajtja az inflációt. Továbbá úgy tűnik, hogy a termés nem lesz jó a gyümölcs szegmensen, ami szintén magasabb inflációt eredményezhet. A következő hónapokban 0 százalék környékén, a mínusz 0,2 és plusz 0,2 százalékos tartományban ingázhat az infláció egészen szeptemberig. Németh szerint májusban a jegybank újra csökkentheti a kamatot, júniusban pedig véget érhet a csökkentési ciklus.