„Az infláció ügyében tettünk egy nagy lépést előre, az alacsony infláció irányába, de nem dőlhetünk még hátra, nem szabad korai sikert hirdetni az infláció fölött”

– fogalmazott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle által szervezett sajtóeseményen, melyen a frissen megjelent szemléből A hazai monetáris politika közelmúltja és a jövő jegybanki kihívásai című szakmai cikket járták körbe. 

Virág Barnabás előadásában elmondta: nagyon sok országban azt látják, hogy a szolgáltató szektorokban magas infláció alakult ki – főleg a fejlett országokban. 

Az elmúlt években az iparcikkek ára növekedett gyorsabban az ellátási láncok töredezése miatt – a Covid-járvány majd az ukrajnai háború következtében –, mostanra azonban a fiatalabb generációknak köszönhetően megváltozott a trend: növekedett a szolgáltatások iránti kereslet, inkább erre költenek az emberek.

A jegybank alelnöke szerint nem is a relatív árak emelkednek: sokkal inkább a munkaerőpiac hatása ez, ami a főleg a régiónkat érintő béremelkedések miatt alakult ki. „Megváltozott az infláció szerkezete” – tette hozzá.

Mit vár most a jegybank?

A hazai infláció az év második felében is a toleranciasáv felső széle – 4 százalék – körül, de azon belül alakulhat. Virág Barnabás reagált azokra az elemzői prognózisokra is, amelyek 5 százalék feletti inflációt várnak az év végére: szerinte az, hogy ez bekövetkezzen, számításaik szerint „2,5-szeres átárazódásoknak kellene bekövetkeznie”, amire azért nagyon kevés esélyt lát. Viszont az valóban figyelmeztető jel, hogy a maginfláció emelkedik, aminek a legfontosabb oka, hogy néhány szektor esetében erős az átárazódás.

A régiós országokban a béremelkedések nagyobb áremelkedéseket okoznak

– mondta az alelnök, aki szerint a dezinfláció majd 2025 első negyedévében térhet vissza.

Az MNB célja, hogy a 3 százalékos inflációs célt „fenntartható módon” érje el, ehhez fegyelmezett, szigorú monetáris politikára van szükség Virág Barnabás szerint. 

A fenntarthatóság ebben az esetben azt jelenti, hogy az infláció sem a fogyasztási-, megtakarítási döntéseket, sem a beruházási döntéseket nem befolyásolja. 

„Tovább kell gyűrni az inflációt lefelé, hogy ez az állapot mielőbb bekövetkezhessen, de még nem tartunk itt” – közölte a jegybank alelnöke.

Mi alapján döntenek a kamatokról?

A monetáris tanács hónapról hónapra dönt az alapkamatról, a döntési tér pedig a kamattartás vagy a kis mértékű csökkenés között dől el. Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelemmel kísérik:

  • az inflációs kilátások alakulását;
  • a pénzügyi piacok stabilitását;
  • az ország kockázati megítélését;
  • hazánk régióhoz viszonyított relatív helyzetét.

„Az MNB azt a kamatpályát szeretné elérni, amely biztosítja az árstabilitást, és a pénzügyi piaci stabilitást” – szögezte le Virág Barnabás.

Csak óvatosan a kedvező adatokkal

Virág Barnabás szerint nem szabad túlreagálni a beérkező adatokat: egy-egy kedvezőbb adat ugyanis nem változtatja meg a várható kamatpályát.

A piaci elemzők jelenleg két-három 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak az év második felében, eltérő lefutással, ez pedig az MNB alelnöke szerint reálisnak tekinthető forgatókönyv a jelenlegi ismereteink alapján.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a másfél-két éves időtávlatban a kamatvárakozásoknak az elmúlt hetekben bekövetkezett csökkenése – a jelenlegi ismereteink szerint – túlzóak lehetnek.

A vártnál jobb júniusi inflációs adat és az elmúlt hetekben javuló globális kockázati hangulat „nem változtat a monetáris politika helyzetértékelésén”, Virág Barnabás szerint viszont lehetővé teheti a már fentebb említett kamatcsökkentések korábbi végrehajtását.

Az MNB nem reagál túl egy-egy beérkező kedvező adatot, sem a hazai infláció, sem a globális kockázatvállalási hajlandóság tekintetében

 – szögezte le a jegybank alelnöke.

Virág Barnabás szerint a trendszerű folyamatokat kell a gazdaságban vizsgálni: az elmúlt időszakban nagy tanulság volt, hogy az adatok időről időre nagy volatilitást tudnak mutatni. 

„A trendszerű elmozdulások számítanak, a monetáris tanács is mindig ezeket mérlegeli” – fogalmazott az alelnök.

Tíz éve még minden más volt

A jelenlegi időszakról Virág Barnabás elmondta, hogy a 2020-as évek a nagy átmenetek korszaka. „Ha 10 évet visszaugrunk az időben, a jegybankárok közötti beszélgetéseket a nyugalom jellemezte: 2014-ben túl voltunk már a pénzügyi válságon, jöhetett egy hosszabb felívelés szakasza. Ez most nagyon távolinak tűnik, főleg ha azt nézzük, hogy néz ki a világ 2020 eleje óta: volt egy koronavírus-járvány, egy azt követő helyreállási periódus, majd az ukrajnai háború, és az egész világon végigsöprő energiaár-emelkedés. Korábban erre azt mondtuk, hogy ilyen 100 évente egyszer van” – mondta az MNB alelnöke.

Az elmúlt három és fél évre a nagy mozgások voltak jellemzőek, ezek határozták meg a jegybanki munkát. A járványhelyzet kihívásaira világszerte a legtöbb jegybank jelentős mérlegbővítéssel válaszolt: jelenleg a globális likviditás nagysága magasabb, mint a 2020-as év előtt volt, és jelentős likviditásbővítés volt Magyarországon is.

A reálgazdaságban egészen gyors visszapattanást láthattunk a koronavírus-járvány után – az Egyesült Államokban volt talán a leggyorsabb. A GDP szintje 2021 végére, 2022 elejére pedig visszaállt a korábbi évek szintjére, sőt, a trendet is megközelítette. 

Ebben Virág Barnabás szerint Magyarország is élen járt: hat negyedév alatt „értük utol” magunkat. Ugyanakkor 

a GDP szintje elmarad a Covid-válság előtt látott trendtől: azt a növekedési pályát nem sikerült sem az USA-nak, sem az eurózónának elérnie, bár sokkal közelebb vannak hozzá, mint a V4-es országok, ahol jelentősebb a lemaradás.

2021 áprilisában lódult meg az infláció a világban. A közép-kelet-európai régióban 22 hónap emelkedést követően 17,9 százalékon tetőzött a pénzromlás átlagos mértéke, ezzel szemben a fejlett országokban ez csak 18 hónapot vett igénybe, és jóval kisebb, 8,2 százalékos átlagos inflációs csúcsot eredményezett. 

„A jegybankok határozottan léptek fel az emelkedő inflációval szemben” – közölte Virág Barnabás, aki szerint ez jelentősen hozzájárult a dezinflációs hatásokhoz. Azóta is pozitív reálkamatok világát éljük, amelyhez szerinte hozzá kell szoknunk.