Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy a legtöbb fronton visszaesés következett be január-márciusban: a kiskereskedelem különösen, de az ipar és az építőipar is meglehetősen gyengén teljesített a tárgyidőszakban. Bizonyos szolgáltatáscsoportok járulhattak hozzá pozitívan a GDP-változáshoz, mint például az elmúlt időszakban is kiemelkedő turizmus. Továbbá pozitív fejlemény lehet az agrárium átlag feletti teljesítménye.

A gazdasági aktivitás mélypontja az első negyedév végén lehetett jelenlegi információk alapján, majd ezt követően, fokozatosan elindulhat(ott) felfelé a hazai konjunktúra.

Látványosabb elmozdulás ugyanakkor a második félévben jöhet.

A mérséklődésnek indult, de továbbra is extrém magas infláció visszaszorítja a fizetőképes keresletet. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás érdemi lassulását eredményezik. A szakember szerint mindemellett egyelőre a globális gazdaság fellendülése is várat magára, ami hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását.

Pénzügyminisztérium: idén elkerüljük a recessziót

A Pénzügyminisztérium szerint a magyar gazdaság elkerüli a recessziót, jövőre visszatérhet a magas ütemű növekedési pályára. A gazdaság alapjai erősek, a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió, a munkanélküliség szintje az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a beruházási ráta és az exportteljesítmény magas. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye már 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3 százalék körül áll. Az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén elkerüli a recessziót. 

A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások kedvező teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez leginkább az egészségügyi szolgáltatások járultak hozzá, amely megközelítette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét.

MBH Bank: a következő években dinamikus lehet a növekedés

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint az adatok kedvezőnek tekinthetők, mivel az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye nagymértékben csökkent az első negyedévben, amit a szolgáltatói ágazatok vártnál jobb teljesítménye ellensúlyozhatott, arra utalva, hogy számos szolgáltatói ágazat jóval válságálóbb lehetett a várakozásoknál. A mezőgazdaság kilátásait pedig a tavalyinál egyelőre jóval csapadékosabb időjárás teszi kedvezővé, ami a tavalyi kirívóan alacsony bázishoz képest igen nagymértékű javulást mutathat.

Ami a kilátásokat illeti: a második negyedévtől a fűtési szezon végével, valamint a visszaeső energiaárak hatására jelentősebb fordulatra lehet számítani, újraindulhatnak az átmeneti leállásra kényszerülő termelő és szolgáltató egységek. A hazai gazdaság feltehetően már túljutott a mélyponton, a második negyedévben pedig véget érhet a technikai recesszió.

Kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak.

A növekedést a mezőgazdaság is nagyobb mértékben támogathatja a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. A fogyasztást egyelőre visszahúzzák a romló reálbérek, azonban az év során a romlás mértéke az infláció csökkenésével mérséklődni fog, az utolsó hónapokban pedig újra növekedést mutathatnak a reálbérek, így a fogyasztás fokozatosan stabilizálódhat, az év végén pedig már kisebb javulás sem zárható ki.

A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése húzza le, de az FDI részben ellensúlyozhatja. Idén a növekedést elsősorban a nettó export, valamint a készletek alakulása húzhatja. 2023-ban összességében 1 százalékos GDP növekedésre számít az elemző, azonban a vártnál némileg enyhébb recesszió valamelyest javítja a kilátásokat. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.

Amundi: nem biztos, hogy az év egészét nézve pozitív lesz a növekedés

Kiss Péter, az Amundi alapkezelő igazgatója szerint három egymást követő negatív negyedéves GDP adatra utoljára 2008-2009 fordulóján volt példa. Az akkori, kereslet vezérelte recesszióval szemben most a magas energiaköltségek és kamatok miatt gyengélkedik a feldolgozóipar, csökkennek a beruházások, a lakossági fogyasztás pedig a magas infláció miatt esik vissza. A hazai konszenzussal ellentétben, előrejelzésük szerint a második negyedév még enyhe visszaesést mutathat, majd a harmadik negyedévtől elkezdődhet a kilábalás, de nem számolnak olyan mértékű növekedési fordulattal, hogy 2023-ban éves szinten is pozitív legyen a növekedés.