Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatójának múlt heti sajtótájékoztatóján már elhangzott, hogy változások lesznek jövőre a lakossági állampapíroknál, a részletekről most Kurali Zoltán a Portfóliónak adott interjút.

A változtatásokat az indokolja, hogy míg tavalyelőttig hosszú éveken át igen alacsony, lényegében 0 közeli volt a jegybanki irányadó kamat szintje és az infláció is alacsony volt, nem volt nehéz a lakosságnak vonzó, a költségvetésnek pedig nem túl nagy megterhelést jelentő papírokat kibocsátani. Most azonban egészen más a helyzet. 

A hirtelen egekbe szökő infláció és kamatok idején a korábban szuperállampapírnak is nevezett MÁP Plusz a maga 5 százalék alatti hozamával hirtelen értéktelen lett, és miután az állam visszavásárlási garanciát vállalt rá, a lakosság élt is ezzel.

Helyette megvásárolták az inflációkövető PMÁP-ot, ahol viszont egy másik gond van: nem egy adott év után fizet annak inflációja szerint, hanem a következő év után. Ez most azt a torzulást okozza, hogy a korábban értékesített állampapírok a 2024-es évre 18 százalék körüli kamatot fizetnek, miközben az infláció várhatóan 5-6 százalék körül alakul.

Ezzel az állam óriási terhet vett a nyakába: a jövő évben a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kell kifizetni ezekre a papírokra.

Hogy ez az összeg ne nőjön drámaian, múlt héttől már nem is kapható ilyen papír, a PMÁP aktuális sorozata 9,9 százalékot fizet 2025 áprilisáig, utána áll vissza a szokásos inflációkövető papírrá, immár a viszonylag alacsony infláció után kamatozva. Ugyanakkor a 9,9 százalék is soknak tűnik, de bármikor lezárhatja az ÁKK ezek értékesítését, és egy következő sorozatot kisebb kamattal is kibocsáthat, ha az infláció csökkenése ezt indokolja.

Visszavételi árfolyam

Felmerül ugyanakkor, hogy a magas kamatozás végén, vagyis amikor már a 2024-es infláció szerint fognak fizetni a papírok, esetleg tömegesen visszaválthatják ezeket is. Kurali Zoltán most megerősítette, hogy az ÁKK fenn fogja tartani a nettó 99 százalékos visszaváltási árfolyamot, hogy a kötvényesek bizalma ne rendüljön meg a hosszú lejáratú kötvényekben. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a megnövelt prémiumú inflációkövető papír akkor is a legjobb hozamot fogja biztosítania a kockázatmentes befektetések között, így nem lesz tömeges visszaváltás.

Emellett azonban lesz januártól két új, illetve megújult lakossági állampapír, egyrészt az új megtakarítók számára, másrészt azért, hogy az inflációkövető papírok idei év utáni, ugyancsak nem kicsi, 14,5 százalékos kamatát befektetők számára is vonzók legyenek már. Ha a papírok beválnak, az ÁKK arra számít, hogy a 2025-ben kifizetett 18 százalékot is szívesem befektetik ezekbe a papírokba.

Az egyik papír három éves lesz és fix kamatozású, természetesen a kamatszintet még nem ismerjük, azt csak a kibocsátáskor hozzák nyilvánosságra. Egyúttal megszűnik az egyéves állampapír, de a MÁP Plusz úgy alakul át, hogy évente fog kamatot fizetni, de az továbbra is lépcsőzetesen emelkedő lesz, miközben az ötéves futamidő megmarad.

Az éves költségmentes visszaválthatóság miatt ez fogja betölteni az eddigi egyéves papír szerepét is, de csökkenő piaci kamatszint mellett vélhetően kevesen fogják visszaváltani a papírt.

A legtutibb pénzmentő eszköz: rejtély, ki vásárolta fel az összeset

Jelentős emelkedés zajlott az arany árában, és meg is közelítette mindenkori csúcsát, mégpedig negyedszer. Ha most sikerül azt felülmúlni, jelentős további drágulás következhet. Bővebben --->