Az idei első félévet követően lassulni fog a gazdasági növekedés, és a drágulás tetőzésére is várni kell szeptember végéig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb inflációs jelentése szerint.
A jegybank megállapította, hogy magasabban és tartósabban tetőzik a globális infláció, ami tartósan beépül az árakba is – mondta a jelentés ismertetésekor Baksay Gergely, az MNB igazgatója.
A termelői árak tovább is emelkedhet, ezek beépülnek. A KSH legújabb kimutatása szerint közel harmadával drágult éves alapon az ipari termelői árszínvonal májusban.
Az MNB szerint egyelőre hatékonyan korlátozza az infláció beépülését az árakba a kormányzati árstopok rendszere, azonban ez is csak mérsékelni tudja a drágulást, megakadályozni nem. Felülvizsgált prognózisa szerint az MNB úgy látja idén elérheti a drágulási ráta akár a 12,6 százalékot is úgy, hogy a csúcs ősszel jöhet el, szeptember végétől lehet jelenleg reménykedni egy lassú csökkenésben.
| 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | |
| Infláció (%) | 5,1 | 11,0-12,6 | 6,8-9,2 | 2,5-3,5 |
| Gazdasági növekedés (%) | 7,1 | 4,5-5,5 | 2,0-3,0 | 3,0-4,0 |
| Forrás: MNB | ||||
Fékbe tapos a magyar gazdaság 2023-ban
Idén még erős, jövőre azonban már mérséklődő növekedéssel számol a jegybank, leginkább azért, mert az árak és a bizonytalan kilátások miatt kiesik több betervezett beruházás, ez igaz a lakossági és az állami szektorra egyaránt.
Az első néhány hónapja és a várhatóan továbbra is erős lakossági kereslet idén még kedvező növekedési kilátásokat mutat, a fájdalmasabb lassulás 2023-ra várható.
A jelentésből kiderül, hogy emelkedett a minimálbér és a bérminimum, de az átlagbér is, ahogy kénytelenek a cégek akár többször is fizetést emelni éven belül, többek között ez is hozzájárul a vártnál magasabb inflációhoz.
A csökkenő beruházási ráta ellenére 26-27 százalékos lehet a mutató, a jövőben is tartósan 25 százalék feletti befektetési kedvvel számol a jegybank.
Romlik viszont a külső környezet, leginkább a német lassulás miatt, lévén ez az ország a legfontosabb kereskedelmi partnerünk.
Nem lesz örökké árstop
Baksay elmondta, a jegybanki kutatók nem rendelkeznek semmilyen konkrét információval arról, hogy meddig tarthat a hatósági árszabályozás, ennek megfelelően több feltételezést alkalmaztak az új gazdasági pályák felvázolásakor.
A rezsicsökkentés, lévén egy 10 éve hatályban lévő rendszer, ami fontos a kormányzatnak várhatóan a jövőben is érvényben marad.
A legújabb, kifejezetten az inflációs megállításra bevezetett árstop intézkedésekről most azt lehet feltételezni, hogy szeptember végéig maradnak többnyire hatályban. Onnét pedig vélhetően nem azonnal, hanem valamilyen fokozatosság mentén fogja ezt a rendszert kivezetni a kormányzat.
Csupa baljóslat
Az MNB szokásos kockázati forgatókönyvei egyáltalán nem festenek rózsás képet. A rendkívül bizonytalan külső környezet miatt inkább az infláció a tervezettnél is nagyobb emelkedésével kell számolni, semmint az árak mérséklődésével, egyúttal a növekedési kilátások sincsenek biztos talajon.
A héten az MNB ennek megfelelően egy gigászi, 185 bázispontos emeléssel igyekezett gátját vetni a további drágulásnak, elkötelezve magáét a további szigorítások mellett, amennyire erre szükség lenne.
A lépéssel valamelyest visszaerősödött a forint, de az euróval szemben árfolyam csütörtökön is 400-as vonal környékén mozog.