Már megéri Magyarországra hozni a lengyel sajtot

Magyarországon a legmagasabb jelenleg az infláció az Európai Unióban, ahogy az élelmiszerárak emelkedése is az élen van az EU-ban – jelentette ki Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az inflációs jelentést bemutató csütörtöki online sajtótájékoztatón.

A fő számokat már a kedden közzétette a jegybank: éves átlagban 2023-ban 15-19,5 között alakulhat az infláció, míg a gazdasági növekedést 0,5 és 1,5 százalék közé várja az MNB.

A jegybank az idei inflációs prognózisát 14,5-14,7 százalékra emelte, míg a GDP-várakozását 4,5-5 százalékra növelte.

Az inflációs jelentésben az MNB arról ír, hogy 2022 harmadik negyedévében a világgazdasági növekedés lassult, és számos országban már a GDP csökkenése volt megfigyelhető.

Az elhúzódó orosz‐ukrán háború és az európai energiaválság alapvetően meghatározza a kockázatok alakulását.

Kiemelik, hogy 2022 harmadik negyedévében a gazdasági növekedés üteme a világ meghatározó gazdaságaiban meghaladta az elemzői várakozásokat: az EU 2,5, az euroövezet 2,3, az USA 1,9, míg Kína 3,9 százalékos gazdasági növekedést regisztrált az előző év azonos időszakához képest. Magyarország legfontosabb felvevőpiaca, a német gazdaság bővülése a harmadik negyedévben szintén jelentősen a várakozások felett alakult és idén már biztosan elkerüli a recessziót. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az orosz‐ukrán háború további elhúzódása, a magas infláció és a fűtési szezon beköszöntével a továbbra is magas energiaárak következtében folytatódott a fogyasztói bizalom romlása.

Enyhülést várt az MNB

Az infláció továbbra is historikusan magas szinteken alakul a világ gazdaságaiban, azonban a globális folyamatok az árnyomás mérséklődését vetítik előre. Globálisan egyre több országban indult meg az árindexek lassú mérséklődése.

Az Egyesült Államokban július óta éves alapon már lassul az áremelkedés mértéke. Az eurozónában 10,1 százalék volt az infláció novemberben. A régiós országokban kétszámjegyű áremelkedést regisztráltak: Magyarországon 22,5 százalékkal, Lengyelországban 17,5 százalékkal, Csehországban 16,2 százalékkal emelkedtek az árak novemberben a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján.

Az inflációs jelentés szerint a hazai infláció várhatóan a téli hónapokban még emelkedik, majd 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása.

A hazai infláció csökkenése 2023 második felében felgyorsul, és az év végére egyszámjegyű lehet.

Az MNB szerint a fogyasztóiár‐index várhatóan 2024‐ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az inflációs jelentés fő üzenetei szerint

• a 20 százalék fölé emelkedő infláció részben az energiaárak emelkedése és az élelmiszer-infláció, részben pedig a költségek feletti vállalati átárazás miatt alakult ki – ez utóbbi az MNB szerint a vállalati profitok jelentős növekedésében is tetten érhető;
• a globális hatások, valamint a belső kereslet csökkenése fokozatos dezinflációs hatást fejtenek ki 2023 első felében, majd az év közepétől egyre markánsabban csökken az infláció;
• a gazdaság növekedési üteme tovább lassul a következő negyedévekben, azonban 2023-ban is pozitív tartományban marad – a jegybank 2023-ra 0,5 és 1,5 százalék közé várja a GDP-bővülést –, a gazdasági aktivitás ismételt élénkülését várják 2024-re;
• a lassuló gazdasági teljesítmény, valamint a romló várakozások ellenére a munkaerőpiac eddig ellenállónak bizonyul, a jövő évben a munkanélküliség enyhe, átmeneti emelkedését várják;
• a korábban vártnál kedvezőbben alakul a folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben, majd a normalizálódó világgazdasági környezet, valamint az új exportkapacitások termelésbe állásával folyamatosan javuló trendet mutat.

Miért szabadultak el az élelmiszerárak Magyarországon?

A jegybanki prezentáció jelentős része az élelmiszerárakról szólt. Az MNB szerint a nemzetközi mintázattól eltérő magas hazai élelmiszer-inflációt több tényező magyarázza:

• az energiaárak és a szállítási költségek közvetetten befolyásolják az árakat;
• a dinamikus béremelkedés az élelmiszeripari vállalatok munkaerőköltségét is nagymértékben fokozta;
• az importált termékeknél a vállalatok áthárították az árfolyam-leértékelődés hatásait az áraikba;
• az érintett termékeknél a NETA- és jövedékiadó emelés hatásai is begyűrűztek az árakba az őszi hónapokra;
• a fogyasztás emelkedése is teret adott a nagyobb átárazásra;
• az élelmiszer-árstopok miatt a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt;
• valamint a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége is hozzájárul az árak gyorsabb emelkedéséhez – termelékenységben Magyarország csak Bulgáriát előzi az EU-ban.

A jegybank igazgatója több példát is hozott: a Lengyelországból Magyarországra szállított sajt például olcsóbb tud lenni, mint a hazai sajt, de ugyanez a helyzet a román csirkével is. Korábban ez elképzelhetetlennek tűnt.

Prezentációjában Balatoni András elmondta, hogy kérdéses, hogy ha az árstopok kifutnak, akkor a helyettesítő termékek árai – melyek megugrottak az elmúlt időszakban – csökkennek-e majd. A jegybanki igazgató egyébként december közepén publikált egy elemzést az MNB honlapján, melyben arra jutott, hogy az ársapkák emelték az inflációt: az árbefagyasztások tartós fennmaradása az inflációt növelő alkalmazkodási hatásokat erősíti, amelyek nagysága 2022 végéhez közeledve már elérhette a 3-4 százalékpontot.

Jövőre sem várnak visszaesést Magyarországon

Ami a GDP-bővülést illeti, a 2022‐es éves növekedés összességében a korábban vártnál kedvezőbben alakul a jegybank szerint. A jövő évi növekedést pedig mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, az emelkedő vállalati költségek, az állami beruházások visszafogása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűtik a belföldi keresletet.

Az elmúlt hónapokban tovább mérséklődtek a nemzetközi termelési láncokat érintő nehézségek, ugyanakkor a háború továbbra is jelentős bizonytalanságot eredményez. A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedése és a nettó export javulása várható, amit az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése is támogat. A beruházási ráta – a magas árdinamika következtében – 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton – áll az inflációs jelentésben.