Az Aerorozvidka néven működő 30 fős különítmény iskolapéldája lehetne a 21. századi gerilla hadviselésnek: quad motorokon, ösvények mellett haladnak, és távirányított rajtaütéseket hajtanak végre a nyílt hadviselésre készülő orosz harckocsik ellen. Hétfőn a Guardian készített interjút a különítmény több tagjával, amiben elmondták, nekik köszönhető, hogy az oroszok nem tudták bekeríteni az ukrán fővárost.

A most már több mint egy hónapja tartó megszállás első hetében, egy körülbelül 60 kilométer hosszan haladó, tömött sorokba rendeződött orosz harci járművekből álló konvoj közelített az elfoglalt Csernobil felől. Az orosz harckocsik haladása azonban néhány nap után, Kijevtől 20-30 kilométerre megállt. Magyarázatként szó volt ellátási gondokról, üzemanyaghiányról, de most úgy néz ki ez nem csupán logisztikai elszámítások miatt alakult is.

A mobil informatikai osztagként is jellemezhető Aerorozvidka éjjelótó szemüvegekkel, mesterlövészpuskákkal, távirányítású aknákkal, és drónokra szerelt hőkamerákkal, illetve apróbb, másfélkilós bombákkal operál. A konvoj észlelése és bemérése után, már az első estén kilőttek két vagy három harckocsit az elejéről, és innentől megtorpant az előrehaladás.

Ez így ment még két estén keresztül, mire az oroszok megpróbálták felosztani a konvojukat, hátha úgy el tudják érni Kijevet, de az Aerorozvidka ekkorra elkezdte támadni az ellátási lerakatuk, ezzel teljesen megbénítva a harckocsik további előrehaladását. Az egységet irányító Jaroszlav Honcsar alaezredes szerint:

Az orosz haderő első szakasza fűtés, olaj, bombák és gáz nélkül maradt. És mindez 30 ember munkája miatt történt.

Honcsar egyik hadnagya azt is hozzátette, hogy a Kijevtől észak-nyugatra fekvő hostomeli Antonov repteret azért tudták megvédeni az azt elfoglalni készülő 200 orosz ejtőernyőstől, mert a a csapatuk drónjaikkal kiszúrták pontos helyüket, és az ukrán tüzérség így viszonylag könnyen ki tudta lőni őket.

Természetesen a háború jelenlegi állása miatt szinte lehetetlen független forrásból igazolni állításaik, de az USA szerint nagyban hozzájárulhattak az ukrán csapások, a konvoj megállításához, és megannyi felvétel is azt támasztja alá, hogy a drón hadviselés komoly kiegyenlítő tényezőként segíti a túlerővel küzdő ukrán haderőt.

Lelkes amatőrök

Az Aerorozvidka még 2014-ben, a Krím-félsziget megszállásakor alakult egy csapat önkéntesből, akik informatikai képzettségükkel akarták kivenni a részüket Ukrajna védelméből. Eredeti vezetőjük egy Volodimir Kocsetkov-Sukacs nevű befektetési bankár volt, aki 2015-ben vesztette életét egy Donbaszi küldetés alatt.

A többnyire most már saját maguk által összetákolt, és felfejlesztett drónok a távolság miatt, viszonylagos biztonságot nyújtanak nekik, de nem véletlenül van szükségük a quadokra. Az oroszok viszonylag könnye rá tudnak tapadni a drónjaik jeladóira, és így könnyen aknatűz alá kerülhet a gépet indító csapat.

Modernnek mondható módszereik ellenére, egyébként elég szűkös forrásokból dolgoznak, mivel sosem voltak rendes részei a hivatalos ukrán haderőnek. Alkatrészeik többségét mai napig online rendelik, és többnyire közösségi adományokból tartják fel osztaguk, a nyugati fegyveradományok nem érintik őket különösebben, így folyamatosan gyűjtenek a fejlesztésre.

A csapatot 2019-ben fel is oszlatták, és csak most októberben lett újra aktiválva, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök serege elkezdett készülődni az azóta is tartó "hadgyakorlatukhoz." Azóta igencsak hasznos csapatnak bizonyultak, mivel az ukrán haderő nagy részben nekik és az általuk összerakott "Delta" érzékelőhálózatnak köszönhetik, hogy valós időben tudják követni az orosz csapatok mozgását.

Honcsar szerint a jövő hadviselésében a hozzájuk hasonló kisebb független csapatok, hálózatokba tömörülve képesek lehetnek legyőzni masszív túlerőben lévő seregeket is. Azt mondja az Aerorozvidka olyan mint egy kaptárnyi méh, egyedül nem zavarnak sok vizet, de csapatban komoly fenyegetést jelentenek.

Olyanok vagyunk mint a méhek, csak annyi a különbség, hogy mi éjszaka dolgozunk.

 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.