Nehéz évek mögött áll mind az európai, mind a hazai építőipar, a tavalyi év kifejezetten rossz volt. Az ágazat termelése stagnált, a növekedés mindössze 0,1 százalékkal haladta meg a 2022-es eredményt a tavalyi év egészében az MBH Bank friss becslései szerint.

Magyarországon az építőipar tavalyi teljesítménye az uniós átlaghoz illeszkedve, 5 százalékos visszaesést mutatott. Bár a magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedéven már a recessziót maga mögött hagyva inkább stagnált, ez termelési oldalon elsősorban a mezőgazdaság és a szolgáltatások pozitív eredményének köszönhető, míg az építőipar még az év végén is 1,6 százalékkal szűkűlt.

A bruttó hazai termék (GDP) sem tudott emelkedni a tavalyi évben, ugyanis a magyar gazdaság teljesítményének nagyjából 5,5 százalékát ez az ágazat teszi ki. 2024 végére azonban már megjelenhetnek az erősödést segítő trendek.

Az ágazat a 2022 eleji koronavírus-válság utáni csúcs óta lefelé tart, melyben szerepet játszik

  • a belső kereslet csökkenése,
  • a reálkeresetek zsugorodása,
  • valamint negatív hatást gyakorolt a tavalyi évben jellemző magas kamatszint is.

„A kilátásokat ugyanakkor kedvezően befolyásolja, hogy a kamatok az idei évre trendszerűen csökkenni kezdtek, igy a külső finanszírozásra nagymértékben rászoruló épitőipar termelése idén már stabilizálódhat, majd az év vége felé, a lakásépítési kedv fellendülésével érdemben növekedésnek is indulhat” – hangsúlyozta az MBH Bank sajtótájékoztatóján Szabó Melinda, a pénzintézet ágazati elemzési vezetője.

Finanszírozási oldalról is érkezhet a javulás

A nagy állami projektek leállása és az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság beárnyékolta az ágazat kilátásait, ugyanakkor már látszanak pozitív irányú trendek is. Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezési ügyvezető igazgatója elmondta: az építőipari vállalatok számára az állami beruházások bővülésének és a támogatások kiszélesítésének köszönhetően jelentős javulást hozhat.

„A fordulópont az uniós források felhasználásának megindulásával és a hitelezési aktivitás növekedésével jöhet el” – húzta alá.

Lakossági szinten a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) plusz és az otthonteremtési program második fordulója adhat nagy lendületet, míg a vállalati fejlesztések terén a csarnokok, logisztikai központok és a nagy gyárak beruházásai hozhatnak áttörést.

Érdemes lehet ingatlanba fektetni

Az európai lakáspiac – és ezzel együtt az árak emelkedése is – 2015 óta folyamatos növekedési ütemben volt. A törést a 2022-ben volt az orosz-ukrán háború és azzal járó energiaválság miatt, mindezt a tavalyi év első feléig a nominális árak növekedése követte.

Uniós szinten már tavaly nyáron elindult az árak emelkedése, itthon azonban ekkor még minden településtípuson folytatódott az enyhe árcsökkenés. A nominális árak stagnálást mutatnak 2023-ban, reálértéken azonban egyértelműen látszik a csökkenés, amely nagyjából akkora volt, mint a 2008-as gazdasági világválságot követő három év átlaga.

Az MBH elemzői szerint már a tavalyi év vége is jelentős keresletemelkedést mutatott, decemberben ugyanis 21 százalékkal erősödött a forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva. Éves szinten a tranzakciók száma elérte a 90-110 ezres sávot, az idei év pedig 43 százalékkal erősebben indult, mint 2023. A januárra becsült tranzakciószám decemberhez képest is 6 százalékos emelkedést jelent.

„A csok plusz által egy újra aktív vásárlóréteg 2023-hoz képest akár 10-20 ezerrel több lakástranzakciót eredményezhet 2024-ben a piacon” – mondta Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.

Kiemelte: ezzel párhuzamosan az állampapír-befektetések hozama folyamatosan csökken, így a második félévben a befektetőknek ismét érdemes lesz visszatérni az ingatlanokat választani a kormányzati értékpapírok helyett.

Kevesebb iroda kell

Az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések valósultak meg például az irodai és logisztikai célú ingatlanok területén, ezzel párhuzamosan azonban növekedett az üresedési ráta is, ami egy-két éven belül túlkínálathoz vezethet – erről már Morvai Zsolt, az MBH Bank vállalati üzletágának igazgatója beszélt.

Óvatos beindulásra számítanak az infláció és a kamatkörnyezet mérséklődése miatt, ebben sokat segíthet a belső kereslet és fogyasztás élénkülése is.

„Az irodapiacon nem számítunk jelentős új projektek elindulására, viszont a logisztikai területen lezárulhat idén néhány nagyobb fejlesztés, míg a lakóépületeknél kifejezett fellendülést várunk az év második felében a kereslet lassú növekedése és a forgalom lassú helyreállása miatt” – tette hozzá Morvai Zsolt.