Négy év alatt jelentősen, 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya a 30-59 évesek körében a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint. Mint ismertették: a válaszadók 56 százaléka önálló családi házban lakik, 19 százalékuk lakótelepi panellakásban, 10 százalékuk társasházban, 8 százalékuk lakóparki ingatlanban, 7 százalékuk pedig a sor- vagy ikerházban.

Kép: economx, Hartl Nagy Tamás

Az átlagos lakásméret 82 négyzetméter, ez nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméteresek. Az idén aláírt adásvételi szerződések mindössze 6 százalékával vásároltak új ingatlant a fővárosban, ahol a tranzakciók 53 százalékát az 1873-ban létrejött egységes Budapest fennállásának első száz évében épített épületek lakásai tették ki. 

Csokot igényelne? – Most minden tudnivaló egy helyen

Csok plusz néven 2024. január elsejével új családtámogatási akciót hirdetett a kormány: a legújabb állami konstrukció mindenekelőtt a családok első és további lakás- és házvásárlását segíti. Mondjuk a legfontosabb szabályokat és feltételeket a csok pluszról, akárcsak azt, hogyan hozhatjuk ki belőle jövőre a legtöbbet. Bővebben>>>

A válaszadók 75 százaléka él saját lakóingatlanában. A szülők tulajdonában lévő ingatlanban élők aránya a három és négy évvel korábbi 17 és 19 százalékról idén 12 százalék csökkent. Bérelt lakásban 12 százalékuk lakik, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, ugyanakkor kevesebb a 2019-ben mért 16 százaléknál. 

A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk az elmúlt öt év során jutott hozzá. A harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben, a negyvenesek 34 százaléka, az ötvenesek 13 százaléka.

De miből?

Az nem derült ki a KnH felméréséből, hogy hányan vették hitelfelvétel segítségével az ingatlanokat, ahogy az sem, hogy mekkora arányban finanszírozták kölcsönből a vételt, mekkora volt a saját tőke. 

Annyi biztos, hogy a bankok 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva – erről itt írtunk –, már élénkülő keresletet tapasztaltak a lakáshitelek iránt, ugyanakkor az új hitelszerződések volumene a harmadik negyedévben még 41 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. 

A lakáshitel-felvétel segítségével megvalósult lakásvásárlások aránya 33 százalékra csökkent a harmadik negyedévben. A bankok közben mégis élénkülést tapasztalnak, sőt a tranzakciók értékének emelkedését is jelezték.

A piaci alapú lakáshitelek mellett az otthonteremtési támogatások és a hozzá kapcsolódó támogatott hitelek volumene is visszaesett, így szeptemberben már csak minden harmadik lakástranzakció valósult meg hitelfelvétel segítségével.

Országos szinten a lakástranzakciók 16 százalékához vettek igénybe csok-hoz köthető hitelt, ez a szám Pest vármegyében 35 százalék, míg a megyei jogú városok agglomerációjában 35-60 százalék között mozog.

Kellően megcsappant az eladások száma

A lakásátadások közül a budapestiek zuhantak vissza a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal. Ezzel szemben a vidéki lakások eladása csupán 17 százalékkal csökkent. Emellett a kiadott lakásépítési engedélyek száma is visszaesett 43 százalékkal, hiszen csupán 14,9 ezer új lakás kaphatta meg.

Településtípusok szerint a legnagyobb csökkenés a községekben következett be 49 százalékkal. A nem megyei jogú városokban 43, a megyei jogúakban 39 százalékos volt a fogyatkozás.

Állampapír helyett ingatlan

Az állampapírok kiugró kamata 2022-2023-ban a nagyon magas infláció és a gyengülő forint miatt vált szükségessé – hosszútávon fenntarthatatlan ezért az MNB-nek le kell szorítania.

Az alapkamat, az állampapír hozam már most jelentősen elkezdett csökkenni – ha beigazolódnak az MNB előrejelzései, akkor a 2024. januárban kezdődő kamatperiódusban évi 17,75 százalék lehet a kötvény kamata, majd egy évig 4,75 százalékos kamatra számíthatunk, végül 3,25 százalékon stabilizálódhat a kamatszint. Hosszú távon tehát az infláció csökkenésével a kötvény kamattartalma is csökkenni fog, ami a közel tízéves lejárat miatt kevésbé lesz vonzó.

A fővárosban egyre több fejlesztési kezdeményezés jelenik meg a társasházak esetén is. Idén 44,7 ezerbe esetben kezdték meg a korszerűsítést, 14 százalékkal többször, mint a tavalyi évben.

Az eladott társasházak száma továbbra is alacsony. 2023 harmadik negyedévében csupán 665 darabot adtak el Budapesten. Ez 41 százalékkal marad el az előző év eredményétől, 17 százalékkal pedig az előző negyedévétől. Ennél alacsonyabb újlakás tranzakció csupán a Covid idején következett be. 

Véget értek azok az idők, amikor bármilyen ingatlant, bármennyiért el lehetett adni

A jelenlegi ingatlanpiaci környezetben nincsen semmi rendkívüli, egyszerűen véget ért az a közel tíz évig tartó időszak, amikor gyakorlatilag bármit, bármennyiért el lehetett adni. Ez természetesen jó volt az ingatlanközvetítőknek és a befektetők egy részének, de elképesztő mértékben torzította a piacot és az amúgy is rossz gyakorlatokra erősített rá minden szereplőnél – mondta el az economx.hu videó podcastjában Mlinárik Márton ingatlan specialista.

Az ingatlanosok munkája jelenleg nem más, mint szimpátia vetélkedő, azaz ki tudja elnyerni a tulajdonos kegyeit különböző ígértetekkel, amiket később nem tud teljesíteni. Mlinárik szerint többek között ez és a kéretlen megkeresések okozzák a szakma rossz megítélését, pedig az eladó és a vevő érdekét is szolgálhatja, ha profi segítségét kérik.