Az ingatlanszektor idei, visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már bíztatóak; 2024-ben elérte a mélypontot a piac, de megkezdődött a visszarendeződés, mondta Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.
A töretlen lendülettel fejlődő hotelpiac mellett, a ma még gyengélkedő lakóingatlan-fejlesztések prognózisai is egyre jobbak a gazdasági növekedés beindulásával és a külső konjunktúra erősödésével. Úgy véli, hogy az ipari ingatlanok piacán is bővülés tapasztalható. A folyamatos külföldi működőtőke beáramlás jelzi az ország iránti erős bizalmat és tükrözi a kedvező befektetési lehetőségeket valamennyi ingatlanszegmensben.
A kormányzati döntések jövőre nagy lökést adnak az újlakás piacnak
– összegezte Takács Ernő, a XII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelésén.
Az ingatlanbefektetések megtorpanása nem magyar jelenség, globálisan is a kivárás jellemezte a befektetőket. A negyedik negyedév Közép-Európában az ukrajnai háború kitörése óta a legjobb negyedév lehet, és erre „a vonatra mi is fel tudunk ülni jövőre” – mondta az IFK elnöke.
A 2025-ös évet a piaci helyreállás és a növekvő beruházások évének prognosztizálja. Hozzátette, hogy a szektor jövője a stratégiai ipari fejlesztések és a lakáspiac élénkülésére építhet.
A CBRE adatai alapján 2024-ben 400 millió euró körül lehet az befektetési forgalom, fogalmazott Takács Ernő. Jelentős fejlesztések vannak azonban előkészítés alatt, vagy az induló fázisban, így jövőre a piac elérheti az idei dupláját, akár 800 millió euróra bővülhet, és 2026-ra már jelentős felpattanást várnak.
Az is jó hír, hogy a beruházási ráta továbbra is magas és nagyipari közvetlen külföldi befektetési (FDI) projektek jönnek Magyarországra. Összességében az új működőtőke (FDI) 2024-ben meghaladhatja a 2023-as rekordösszeget (13 milliárd eurót).
Az IFK elnöke kedvezőnek tartja, hogy az új beruházások végre jó földrajzi diverzifikációt mutatnak, hiszen a magyarországi működőtőke-befektetések túlnyomó többsége eddig az ország északi felére koncentrálódott, a BYD autógyártó azonban Szegedet választotta első európai gyárának helyszíneként, a BMW Debrecenben épít gyárat, a Mercedes pedig Kecskeméten terjeszkedik. Bár az elektromosautó-gyártás helyzete sérülékeny, hosszú távon az elektromos járművek jelentik a jövőt, így az autógyártók bővítik kapacitásaikat, ami óriási lökést ad az ipariingatlan-fejlesztéseknek ezekben a térségekben.
Míg 2023-ban a budapesti újlakás piacon összesen háromezer tranzakció történt, ez az újlakásszám 2024-ben már az első félévben felében megvalósult.
Az irodapiacon kevés új, kiadható iroda épül, mert bár az építés alatt lévő 500 ezer négyzetméter jelentős terület, de ennek 80 százaléka már bérbe van adva. Jövőre valamivel több projekt élesedhet, és bár általánosságban a kihasználatlanság 14 százalék körüli, de a jó helyen lévő, nagyon jó minőségű, fenntartható, prémium irodákból továbbra is hiány lehet a piacon.
2025-ben további 177 500 négyzetméter új irodaterület jöhet létre, amelynek 62 százalékát már előre bérbe adták.
Az ipariingatlan-fejlesztések hasítanak
Takács Ernő az egyik sikerágazatként említette az ipariingatlan-fejlesztéseket, ezen a piacon ugyanis – ha lassult is – de töretlen a bővülés, és a kilátások továbbra is jók. Az idén várhatóan a tavalyinál 30 százalékkal több fejlesztés zárul le. Magyarország teljes modern ipari állománya 2024 szeptemberére elérte az 5 292 700 négyzetmétert.
A fővárosban egyértelműen csökken a kereslet, míg vidéken nő az ipari ingatlanok iránti érdeklődés. A legizgalmasabb nagyvárosok vidéken most Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged és Pécs.
A hotelszegmens a legizgalmasabb lába ma a szektornak, nem csak a fejlődés lendületét tekintve, de a minőségi változást figyelembe véve is – mondta Takács Ernő. A szegmens fejlődését a turizmus robusztus fejlődése támogatja és alapozza meg, ma már a vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a Covid előtti szinten van.
Idén várhatóan700 új hotelszobát adnak át, ezek 86 százaléka a felső-közép és felső kategóriájú hotelekből kerül ki, és ez az irány a következő években tovább erősödik, tovább támogatja a hotelfejlesztéseket. 2025-re további 1900 szoba, 2026-ra pedig több mint 1600 új szoba átadása várható. További szállodanyitások olyan népszerű fürdővárosok körül zajlanak, mint például Hévíz és Bük, illetve a Balaton környéke – mondta a szakember.
Beindulhatnak a bérlakásépítések
Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a hotelfejlesztések mellett megjelenik egy másik irány is, az alternatív living megoldások fejlesztése, ideértve a bérlakásépítést vagy kollégiumépítéseket. Ezzel fejlesztői oldalon egy olyan szegmens jelenik meg végre a magyar piacon is, amely Nyugat-Európában komoly erőt ad a befektetési volumennek.
Takács Ernő emlékeztetett rá, hogy felvetődött olyan állami program lehetősége, aminek keretében hazai ingatlanalapokon keresztül akár 20-30 milliárd forintnyi forráshoz jutnának az ingatlanpiaci szereplők, hogy Magyarországon megfizethető árú lakásokat, bérlakásokat, valamint kollégiumot fejlesszenek.
Az IFK elnöke megerősítette, 2024 a felkészülés és a visszaépülés éve volt az ingatlanbefektetési piacon, az év első felében érkezett 160 millió eurós ingatlanbefektetés ugyan elmaradt a tavalyitól, de figyelembe véve az előkészítés alatt álló 400-500 millió eurónyi további tranzakciókat, az idei eredmények 10-15 százalékkal is túlszárnyalhatják a tavalyit.
A folytatódó monetáris lazítás az USA-ban és Európában újabb lendületet adhat a piacoknak. A befektetési étvágy tehát továbbra is jelen van, és a befektetők egy-két év kivárás után újra aktivizálódnak.