Nem hanyatlott a magyar munkavállalók ingázó kedve, évről évre egyre több magyar munkavállaló dolgozik Ausztriában, hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának online konferenciáján.

A legfrissebb adatok szerint 2025 januárjában 129 802 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami az előző hónaphoz képest 2593 fős növekedést jelent. Ez az adat egyáltalán nincs messze rekordtól, írta meg a Privatbankár. A januári adat mindössze 2146 fővel marad el a 2024 júliusi rekordtól, amikor 131 948 magyar munkavállalót regisztráltak az osztrák hatóságok. 

Ők az ingázók

Az ingázók kategóriájába tartoznak a szezonális munkavállalók, a rövid távú mobil munkavállalók, de ide tartoznak a kiküldött munkavállalók is. Vannak, akik már távmunkába dolgoznak Magyarországról külföldi cégeknek, mondta Nagy Katalin, Magyarország EU melletti állandó képviseletének volt tanácsosa, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának rendezvényén.

2019-ben az Európai Unióban 190 millió foglalkoztatott közül 2 millióan ingáztak, ami az összes foglalkoztatott 1 százalékát jelentette, mutatta be az uniós szintű ingázás dimenzióját Nagy Katalin. Magyarországról 2019-ben 50-100 ezer munkavállaló ment külföldre dolgozni. Ausztriába a pandémia előtt évente 56 100 körüli munkavállaló járt át. 

2023-ban 1,8 millió határon átnyúló ingázót tartottak számon az EU-ban, ez 3 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, de még mindig nem érte el a pandémia előtti utolsó év szintjét, vagyis 1 százalék alatt maradt. Magyarországon az EU-ban az ingázók számát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el. A magyar munkavállalók 2,2 százaléka választ külföldi munkát – sorolta az adatokat Nagy Katalin.

2023-ban a határon átnyúló ingázók száma néhány országban:

  • Franciaországból 465 ezren;
  • Németországból 252 ezren;
  • Lengyelországból 230 ezren;
  • Romániából 113 ezren;
  • Magyarországról 97 ezren;
  • Csehországból 63 ezren;
  • Szlovákiából 39 ezeren;
  • Horvátországból 33 ezren vállaltak külföldön munkát.

Magyarországon a 2022-es népszámlálás adatai alapján Nagy Katalin elmondta, hogy ekkor munkavállalás céllal több mint 113 ezer magyar dolgozott külföldön, 2011-ben még csak 27 ezren, 2001-ben pedig 5200-an. A legtöbb magyar, az ingázók nagy része, 53 százaléka 2022-ben Ausztriába ingázott, emellett Németország volt a legfelkapottabb célország, ahova az ingázók 24 százaléka járt dolgozni.

2022-ben a külföldre ingázó foglalkoztatottak közel 40 százaléka (44 ezren) nyugat-dunántúli háztartáshoz tartozott, és nagyrészt Ausztriában dolgozott: Győr-Moson-Sopron vármegyéből 25 ezer, Vas vármegyéből 11 ezer, Zala vármegyéből pedig majdnem 4 ezer fő. Az életvitelszerűen itthon élő, de külföldön dolgozó magyarok 15 százaléka a fővárosból és Pest vármegyéből ingázott.

A Magyarország egyéb régióiból ingázók száma egységesen 10–11 ezer fő körül alakult. Míg a Közép- és Dél-Dunántúlon élőknek Ausztria volt a fő célországa, addig az észak-magyarországi régióból, illetve az Alföldről ingázók jobbára Németországot választották, idézte Nagy Katalin a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének adatait. 

A külföldre ingázók számát tekintve külön kiemelendő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahonnan több mint háromezer fő ingázott németországi munkavégzés miatt. Az ingázók többsége, 70 százaléka férfi és korosztály alapján 54 év alatti. A nők aránya csak az Egyesült Királyságba és a Romániába ingázók csoportjában haladja meg a 40 százalékot.

Egyre többen és többen....

Nem hanyatlott az ingázó kedv 2010 óta, erről Kranczné Kovács Bernadett, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szombathelyi irodájának jogász tanácsadója beszélt a konferencián. Újabb és újabb munkavállalók mennek az osztrák munkaerőpiacra, mindennek az alfája és az ómegája az osztrák bér, ami háromszorosa a hazai fizetéseknek, emellett az osztrák szociális juttatások is motiváló tényezők a magyar munkavállalók számára. Egyre gyakoribb, hogy a nyugdíj előtt álló korosztály választja az osztrák munkát, de sokan még nyugdíjasként is munkát vállalnak. 

A Covid-időszak hozott egy törést a magyarok ausztriai munkavállalásában, sokan nem mentek vissza fizikailag Ausztriába dolgozni, mert sok cég a home office mellett döntött, mondta Voczelka András szociálpedagógus, az „Ausztriai ingázók” Facebook-csoportjának alapítója. A napi ingázókkal kapcsolatban kifejtette, hogy jellemzően az ingázás a határ menti településeken van jelen és úgy véli, hogy a hivatalos statisztika alá lő a valós adatoknak, az ingázók száma a szakember szerint 25 százalékkal magasabb. Csak Grazban – idézte az adatokat – a pandémia óta letelepedett magyarok száma nagyjából 15-17 százalékkal emelkedett. 

Az osztrák munkaerőpiac különösen keresett a vendéglátásban, az építőiparban, az egészségügyben és a mezőgazdaságban dolgozók körében.