A minimálbér az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett a régióban. Az országok eltérő ütemben növelték a minimális bérek értékét; a szlovákok több mint megduplázták 2006-os szintjüket, Lengyelországban is 90, Magyarországon 60 százalékos minimálbér-növekedés valósult meg, míg a csehek 31 százalékot emeltek ez idő alatt. Így 2016 végére Lengyelország az élre tört, Szlovákia felzárkózott mellé, Magyarország az utolsó helyre szorult, s Csehország is inkább hozzánk állt közel.

Sokba került a magyar dolgozó

Kapcsolódó

Emellett az adóék - amely azt mutatja meg, hogy a cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az összességében kifizetett adók és járulékok révén - régiós alakulása Magyarország számára szintén kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársai számára.

A hat évre tervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével - ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat - éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig hat százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, további járulékcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek" - véli Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója.

A minimálbér alakulása
Ország2006-ban (euró)2016-ban (euró)Változás (%)Adóék 2016-ban (%)
Lengyelország222417+8835,78
Szlovákia180405+12541,49
Csehország279365+3142,97
Magyarország221350+5948,25
Forrás: RSM

Volna rá pénz

A növekvő béreket éppen a magyar tulajdonú, átlagosan kevésbé termelékeny cégek bírják kevésbé kigazdálkodni. A csökkenő teljes bérköltség ugyanakkor lehetővé tenné számukra, hogy vagy ugyanolyan bérköltség mellett magasabb nettó fizetést adjanak, vagy a megtakarítást a cég versenyképességét növelő beruházásokba forgassák vissza.

A szakember szerint van fedezet a büdzsében. Mivel az államháztartás egyenlege kedvezően alakul, illetve a 2016. decemberi rendkívüli költségvetési kiadások alapján is joggal gondolható, hogy a büdzsé jelentősebb járulékcsökkentést is lehetővé tenne, ha erre a szándék megvan. Ha a szlovák, cseh szintre szeretnénk azonnal levinni a foglalkoztatás költségeinek terheit, mindez hozzávetőlegesen mintegy nettó 600 milliárd forintos terhet jelentene összességében - véli Kalocsai Zsolt.