Palkovics László köszöntőjében az egyetemek változó, megnövekvő szerepéről beszélt. Az "egyetem nem önmagában, hanem egy környezetben létezik", ezért az oktatás mellett feladata, hogy valamilyen formában szolgálja azt a közösséget, amely finanszírozza és amelynek részese - idézi az MTI a minisztert.
Kiemelte: az Innovációs és Tudásközpont kialakítása azt bizonyítja, hogy a BGE "komolyan számol Zalaegerszeggel", és komolyan gondolta azt, hogy "Budapesten kívüli is" lehet jól működni.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára példaértékűnek nevezte a BGE elmúlt években elért oktatási eredményeit. Hozzátette, hogy a "tudományos innovációs erősítéssel" egy új korszak kezdődik az egyetem életében.
Az Innovációs és Tudásközpont megbízható partnere és közvetlen tudásbázisa lesz a zalaegerszegi járműipari tesztpályának, valamint a létesítményben megjelenő innovatív vállalatoknak és a fejlesztőmérnök csapatoknak - közölte Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja.
Az egyetem kulcsszerepet játszik majd a megújuló zalai innovációs ökoszisztémában is, hiszen - alkalmazott tudományok egyetemeként és duális képzési központként - széleskörűen alkalmaz digitális megoldásokat és nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatorientált képzésekre - jelezte.
Gubán Miklós, a gazdasági kar dékánja kiemelte: a fejlesztés segíti az informatikus és közgazdász hallgatók gyakorlatorientált ismereteinek bővítését, a kompetenciák fejlődését. Az új, innovatív megoldások hozzájárulnak az egyetem kutatási hálózatának bővüléséhez, így tovább erősödhet az intézmény tudásközvetítésben, társadalmi innovációban betöltött értékteremtő szerepe, amellyel hozzájárul a zalai térség komplex fejlődéséhez.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a városnak rangot ad a felsőoktatás, az önkormányzat ezért minden erkölcsi és anyagi támogatást megadott ahhoz, hogy az egyetemi képzések folyamatosan tudjanak fejlődni.
A barnamezős beruházás megvalósításához a BGE csaknem 694 millió forint támogatást nyert el az EFOP pályázaton, melyhez a kormány 253 millió forint kiegészítő támogatást biztosított.