Az interjúhalál alatt azt a piaci jelenséget értik, amikor a kiválasztási folyamat során az eljárás hibája miatt a cég elveszíti az ígéretes jelölteket. Az indokolatlanul kitolódó toborzási idő növeli a költségeket, a betöltetlen pozíciók pedig túlterheltséget okoznak a szervezetben, amitől rendszerint romlik a hangulat. Így összességében romlik, sérül a munkáltatói márka – figyelmeztet a HR Portál.

Az elhúzódó kiválasztási folyamatok és az indokolatlan, többkörös interjúk többek között oda vezethetnek, hogy:

  • a jelöltben romlik a bizalom, illetve a leendő munkahely és a főnök reputációja;
  • az ideális jelölt végül kifarol, és egy másik cég ajánlatát fogadja el;
  • pláne, hogy a hiányszakmákban dolgozók, a tapasztalt szenior jelöltek sűrűn kapnak megkeresést másfelől is: elhappolják őket a fejvadászok.

Vagyis amennyiben a szakportál szerint a jelöltek nem kapnak rendszeres és világos visszajelzést, valamint nem ismerik a toborzási folyamat ütemezését és a következő lépéseket, drasztikusan nő a lemorzsolódás esélye. A jelöltek számára tehát fontos a bejósolhatóság, hogy előre tudják, mi és hogyan fog történni.

Szintén gyakori eset, hogy a cég a megfelelő jelöltet hiába tartja már megfelelőnek az első körös interjú után, mégis további interjúkat tartanak, csak azért, hogy megerősítsék a döntésüket. Ez a fajta taktika szintén nagy szerepet játszik az interjúhalál kialakulásában. Ezzel szemben, ha egy jelölt ígéretes, a folyamat felgyorsításával, konstruktív visszajelzésekkel és kommunikációval életben kell tartani a motivációját. 

Dagadnak az önbizalomtól, a munkavállalók közel 30 százaléka dobbant az előléptetés után

Sok munkavállaló vágyik akár hosszú éveken át arra, hogy előléptessék a munkahelyén, azonban egy nemrég megjelent kutatás szerint közel 30 százalékuk rövid időn belül távozik, miután megkapta a munkáltató elismerését, a jobb fizetést, céges kocsit, saját irodát, vagy egyéb, munkakörhöz kötött juttatásokat. Bővebben --->