Az otthonteremtés álom marad: alig jutnak lakáshitelhez a magyarok az infláció miatt

Az Intrum és a GKI által készített Intrum Fizetőképességi Index (IFI) átlagosan 11,06 ponton állt az elmúlt három hónapban. Ez több, mint az első negyedéves, 6,51 pontos érték, de éves szinten még mindig nagyon alacsony: tavaly ugyanekkor 35,33 ponton állt a fogyasztói árak, a lakossági adósságok és a bérek alapján – írta legújabb közleményében az Intrum.

Tavaly októberben volt mélyponton a lakosság fizetőképessége, a most közölt júniusi érték (10,62) a tavalyi évben átlagos volt. A fizetőképesség minimálisan nőtt, a stagnáló bérek és a rekordmagas infláció miatt. Az első négy hónapban statisztikailag 12 százalékkal emelkedtek a bérek, miközben az infláció 24 százalék volt, vagyis valójában a reálkeresetek csökkentek.

Nem csak Magyarországon, de Európa-szerte lassult a gazdasági növekedést, ezért az elemzők lassú kilábalásra számítanak.

Nem lett több a magyarok pénze, csak kevesebb hitelt vesznek fel

Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója hozzátette, a fizetőképességi index emelkedése főként arra vezethető vissza, hogy a lakosság kevesebb hitelt vett fel. Kifejtette, 2023 első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent a fogyasztás, és az év végéig további visszaesés várható, miközben a lakosság egy része már csak a megtakarításaiból él. A személyi kölcsönök 11 százalékkal, a lakáshitelek 73 százalékkal, a babaváró hitelek pedig 58 százalékkal estek vissza.

Ugyanakkor az igazgató szerint továbbra is nagyobb a hitelkihelyezések volumene a törlesztésekénél, annak ellenére, hogy a kamatok jóval magasabbak. A szabadon felhasználható, gyorsan kérelmezhető személyi kölcsönök továbbra is népszerűek.

Várhatóan amiatt is tovább fog esni a hitelt felvevők száma, hogy 2024-től jelenlegi formájában megszűnik a CSOK és szigorodnak a Babaváró Hitel felvételei, reálértéke pedig csökken.

Statisztikailag mindez a fizetőképesség további javulásában fog megnyilvánulni.

Üveges Judit szerint a lakosság számára ugyan ez rossz hír, ám a megemelkedett kamatkörnyezetben a költségvetést rendkívüli módon megterhelik az államilag támogatott hitelek.

Az idei első negyedévben tovább folytatódott a harmadik negyedéve tartó recesszió Magyarországon, ami ezidő alatt folyamatosan gyorsult. A GDP várhatóan tovább fog csökkeni az alacsony fizetőképesség és a csökkenő fogyasztás miatt, de a visszaesés mértéke már lassulhat a következő időszakban.