Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,8 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértünk, ugyanakkor a legnagyobb súlyú alágakban a termelés volumene nőtt, a legerőteljesebben a villamos berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. májusinál 0,6 százalékkal nagyobb volt - írta a KSH.

Júniusban az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júniusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

 A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 2,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 29 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,2, a 14%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 11,7 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 7,1, a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,9, a csekély súlyú bányászaté 6,1 százalékkal bővült 2021 júniusához viszonyítva.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 3,8 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása viszont 8,7 százalék kal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 7,4 százalékkal visszaesett, míg az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,2 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,3 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően. A legnagyobb súlyt (21 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezenkívül még két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a malomipari termék, keményítő gyártásában 1,3, a dohánytermék gyártásában 15,9 százalékkal. A többi alágazatban 5,3 és 43 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.

További részletek a KSH honlapján.