Januárban az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,1 százalékkal csökkent – erősítette meg az első becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján januárban az ipari kibocsátás decemberhez képest is visszaesett 1,1 százalékkal. A részletes adatokból kiderült, hogy a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, három alág (élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása; kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás; egyéb feldolgozóipar) kibocsátása viszont nőtt.
Magyarország ipari termelése gyakorlatilag 2020 vége óta kisebb kilengésekkel ugyan, de stagnál.
Az ipari export volumene 6,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés közel harmadát kitevő járműgyártás kivitele 9,3, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 10,8 százalékkal esett vissza. Az ipar belföldi értékesítése 1, a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Economxnak korábban elmondta, hogy az ipar gyengélkedése – és a továbbra is gyenge fogyasztás – húzta vissza a magyar GDP-t. A magyar gazdaság 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg az utolsó negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest. Az elemző szerint
nem sok jót vetít előre, hogy immár háromnegyed éve zsugorodik az áruexport, miután hazánkat is elérte ez a fajta „globális gazdasági gyengeség”, ami szerte a világon a feldolgozóiparokat üti és fékezi.
„Ennek a hatását látjuk a magyar exportteljesítményben, nem véletlen, hogy a tavalyi negyedik negyedévre is tovább szűkült a nettó exportnak a pozitív hatása” – tette hozzá.
A CIB elemzői sem számítanak rövid távon érdemi javulásra a külső keresletben, így az ipari teljesítmény a következő hónapokban is visszafogott maradhat – írták egy korábbi hírlevelükben. Az év eleji természetes volatilitás mellett ugyanis idén a közel-keleti feszültségek nyomán kialakuló szállítási problémák is sújtották az ipart, de az általánosan gyenge teljesítményben a romló külső és belső keresleti környezetnek van meghatározó szerepe szerintük.
Tizedével esett vissza a magyar húzóágazat
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés negyedét képviselő járműgyártás 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten.
A közúti gépjármű gyártása 11,9 százalékkal visszaesett,
a közúti jármű alkatrészeinek gyártása viszont 1,6 százalékkal nőtt.
A villamos berendezés gyártása 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3,2 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,1 százalékkal csökkent – derült ki a KSH részletes adataiból.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. Az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 28, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 19,1 százalékkal csökkent.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,8 százalékkal emelkedett, további hat alágazatban 2,2 és 31 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő, a legkevésbé a takarmány gyártásában. Mindössze négy alágazatban csökkent a kibocsátás (3,5 és 5,8 százalék közötti mértékben), a leginkább a tejfeldolgozásban.
Az előző hónaphoz hasonlóan a legnagyobb mértékben, 9,4 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása bővült, annak ellenére, hogy mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. Az előző havi növekedéssel szemben a vegyi anyag, termék gyártása januárban 6,3 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,8 százalékkal lett kisebb az előző év azonos hónapjához viszonyítva.