Évente több tízmilliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek – mondta Tóth Béla információbiztonsági szakember, a Diracom Kft. ügyvezetője.

A hazai vállalatok körében végzett online kutatás is azt támasztja alá, hogy miközben az átvizsgálások során az irodák nyolc százalékában találnak lehallgatókészüléket vagy lehallgatásra utaló nyomokat, a cégvezetők töredéke gondolja azt, hogy az offline térben is szükség van az érzékeny adatok és  információk védelmére.

A hazai irodák nyolc százalékában találunk lehallgatókészüléket, míg ez az arány külföldön mindössze 2-3 százalék – tette hozzá Tóth Béla, aki több mint 25 éve foglalkozik irodák lehallgatás mentesítésével, védett helyiségek kialakításával, rosszindulatú információszerzés felkutatásával. 

Kapcsolódó

Volt, hogy felismert olyan akciókat, amikor gyártási eljárást akartak eltulajdonítani konkurens cégek egy lehallgatás útján. Vagy előfordult, hogy egykori alkalmazottak hozzáfértek az informatikai rendszerhez, amivel félmilliárdos kárt okoztak korábbi cégüknek, de köthető lehallgatáshoz meghiúsult cégrész öröklés is, sorolta a szakember.

A cégvezetők negyede gyanakszik

A Diracom ügyvezetője úgy látja, hogy a  vállalatok nem mérik fel kellően az illetéktelen információszerzés veszélyeit. Az ipari kémkedés, adatlopás, adatszivárgás a legtöbb megkérdezett vállalatvezető szerint nem jellemző a magyarországi üzleti életben, miközben 25 százalékuk tudott említeni olyan üzleti eseményt, amelyre nem talált logikus magyarázatot.

Akár a gyakori tendervesztés vagy egy akvizíció meghiúsulása is állhat az illegális információszerzés hátterében

– sorolta az ügyvezető.

Ha egy cég 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, akkor már elérte a lehallgatás belépési küszöbét – mondta Tóth Béla. A legveszélyeztetettebb kategóriába a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők tartoznak. Ezek a cégek - a felmérés szerint - árbevételük kevesebb mint 1 százalékát fordítják információvédelemre.

A szakember azt tanácsolja, hogy a legértékesebb információ piaci értékének 10 százalékáig érdemes nagyobb beruházásban gondolkodni.

Ilyen lehet akár olyan védett tárgyaló kialakítása, amely úgy működik, mint egy Faraday kalitka, így az itt folyó beszélgetéseket az ablakon keresztül se tudják lehallgatni. Ez ma már egy lézeres mikrofonnal 200-300 méteren belül megoldható. Fontos, hogy az épületek szerkezetén keresztül se juthasson ki titkos információ.

A biztonságtechnikai cég felmérése is alátámasztotta, hogy a cégvezetők közel 70 százaléka egyáltalán nem tart attól, hogy illetéktelen adatszerzés áldozata lehet. Ez annak is köszönhető, hogy kevés információval rendelkeznek erről a területről. A közel ezer átvizsgált iroda és TSCM (lehallgatás mentesítési eljárás) után a szakember úgy véli, hogy az ipari kémkedés valós és növekvő fenyegetést jelent az üzleti életben.

Tóth Béla szerint a lehallgatás mentesítés haditechnikai szolgáltatásnak minősülő tevékenység, speciális és naprakész tudást, valamint komoly eszközparkot igényel. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal haditechnikai osztályának engedélye szükséges a szakmai cégek működéséhez, amelyet öt évente meg kell újítani.