Az összesített számokból látható milliárdok esetenként nehezen értelmezhetők egy-egy háztartás vagy ember szempontjából, ezért a Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza most a hivatalos átlagok alapján összegyűjtötte a magyar átlagemberre vonatkozó legfontosabb adatokat.
Ő a magyar átlagember:
- a negyvenes éveiben jár,
- a nettó fizetése 180 ezer forint,
- a lakása nagyjából 13-14 millió forintot ér,
- ha van autója, akkor annak értéke 1,1 millió forint körül lehet,
- az átlagos családban közel 2 darab mobiltelefon van, több mint egy színes tévé és legalább 1 mosógép, ritkaság ugyanakkor a klímaberendezés vagy a szárítógép
Fizetések és társai
Magyarországon az átlagos bruttó fizetés idén januárban 274 ezer forintot tett ki, a családi kedvezmény nélkül számított nettó fizetés pedig 182 ezer forintra rúgott. Az átlagadatok szerint tehát a bruttó bérnek pontosan a kétharmadát kapják kézbe a dolgozók. Ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, akkor a gyermektelenek átlag nettója 172 ezer forint. Az egy gyermeket nevelők 179 ezer, a kétgyermekesek 203 ezer, a három- vagy több gyermekesek pedig 223 ezer forint jutott tavaly.
Az átlagfizetésen túl, a különböző ágazatokban óriási eltérések vannak. A pénzügyi szektor régóta az egyik legjobban fizető ágazat, ott a bruttó átlagfizetés 525 ezer forint. A KSH által mért nagy szektorok közül az egészségügyi és szociális ágazat fizet a legrosszabbul, náluk a havi bruttó 172 ezer forint. Az ágazatok mellett ugyancsak jelentős a különbség az országon belül. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a nettó fizetések, tavaly havi 120 ezer forint volt az átlag. Ezzel szemben Győrben 182 ezer, Budapesten pedig 226 ezer forint volt az átlag nettó.
Az ipari termelésből egy-egy emberre 2,8 millió forint jut. Ebből a szempontból Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye áll az élen, ahol a egy főre jutó ipari termelés: közel 8 millió forint. A leggyengébb eredményt tavaly Baranya megye érte el, ahol az egy főre jutó ipari termelés 1,08 millió forint. Utóbbi rangsor csak az egy főre jutó ipari termelést mutatja, ami nem feltétlenül jelenti, hogy gazdaságilag gyengébb lenne az adott megye. Budapest, amely számos gazdasági mutatóban a legjobbak egyike, az 1,65 millió forintos egy főre jutó ipari termelésével a gyengébb megyék mezőnyében foglal helyet.
Lakás, autó, értéktárgyak és vagyon
A magyar háztartásoknak, embereknek a legnagyobb vagyontárgya a saját lakóingatlanuk. Ezek értéke 11,3 millió forint és közel 80 négyzetméteresek. Hasonlóan az fizetésekhez, az országon belül jelentős eltérések vannak a lakóingatlanok árában: Budapesten 18,2 millió az átlagos lakásérték, a megyei jogú városokban 11,4 millió forint. A kisebb városokban az átlag 10,7, a községekben pedig 10 millió forint. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezeket az adatok 2017-ben tette közzé a KSH, de 2014-es adatokon alapulnak, azóta az ingatlanárak sok régióban és városban jelentősen emelkedtek, így ma már ez az értékek jóval magasabbak lehetnek. Ha az átlagos áremelkedést nézzük, akkor a 11,3 millió országos átlagos lakásérték ma már 13-14 millió forint körül lehet.
A háztartások 80 százalékának, azaz ötből négynek 1 autója van, 17,2 százalékuknak pedig 2 autóval rendelkezik. A háztartások mindössze 3 százalékának van 3 vagy annál több autója. A háztartások kezében lévő autók értéke 1,1 millió forintra rúg. Mindössze minden huszadik háztartásnak (az összes háztartás 4,5 százaléka) volt jelentősebb értékű vagyontárgya. Az értéktárgyak átlagos értéke 1,8 millió forint. A háztartások vagyonát befolyásolja a gyermekek száma: a gyermekteleneknél az átlagos vagyon 7,9 millió forintra rúg, a gyermekeseké pedig 4,9 millió forintot tesz ki.
Milyen gépek vannak a háztartásokban?
Mi található a magyar háztartásokban?Create bar charts
Átlagemberek kora és családja
Magyarországon jelenleg a várható élettartam a férfiaknál 72,1 év, a nőknél 78,6 év, az átlagéletkor pedig a férfiak és nők esetében 40,illetve 44 év.
Egy-egy családban átlagosan több mint egy gyermek él, mivel a száz családra 107 gyermek jut.
Megjegyzés: Az összeállítás a legfrissebb hivatalos KSH-adatokon alapul, de nem minden esetben egy időszakra vonatkoznak, 2011-es, 2014-es, 2015-ös és 2016-os adatok egyaránt szerepelnek benne.