A következő európai uniós költségvetési időszakban legalább a költségvetés 25 százalékát a klímavédelemhez kapcsolódó energetikai, vízgazdálkodási, közlekedési és más programokra kell majd fordítani, ezért nemcsak a klímavédelem, hanem a gazdaság területén is adottak a fejlődési lehetőségek - mondta el a 20. Országos Környezetvédelmi Találkozó gálavacsorájának megnyitóján a politikus.
A Kaderják által emlegetett 2-2,5 százalékos GDP-ráfordítás nagyobb tételt jelent, mint a NATO felé tett vállalás a katonai fejlesztésekre. Jelenleg Magyarország azt az elvárást sem teljesíti.
Annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások környezetvédelemben megszerzett tudása exportálható legyen, az ITM még tavaly megalakította a Nyugat-Balkáni Zöld Alapot, amelynek pályázatai a következő hetekben fognak megjelenni. A pályázatok célja a környezetvédelem területén aktív vállalkozók sikeres működésének támogatása a régióban - tette hozzá az államtitkár. Azt ugyan nem említette az MTI beszámolója szerint, de az Államadósságkezelő Központ tervezi csak klímavédelmi beruházásokra fordítható zöldkötvények kibocsátását is.
A kormány tavaly decemberben eldöntötte, hogy csatlakozik ahhoz az európai kezdeményezéshez, amely szeretné elérni, hogy 2050-re létrejöjjön a világ első klímasemleges kontinense, ezért 2020 január 8-án már el is fogadta azokat az energia- és klímastratégiai dokumentumokat, amelyek kijelölik a célhoz vezető utat. Tájékoztatása szerint a program egyebek között tartalmazza azt a célt, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentse Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást, és emelje a megújuló energiaforrások alkalmazását.
Kaderják Péter arról is beszélt, hogy az ITM gazdaságfejlesztési elképzelései szerint a magyar gazdasági növekedésnek a jövőben három fő jellemzővel kell rendelkeznie: legyen magyar, hi-tech és zöld. A klímavédelem és a gazdaságfejlesztés nem egymással ellentétes, hanem két egymást erősítő folyamat - szögezte le az államtitkár.