Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely területi fejlettség alapján sorolja be a járásokat. Nem ez az első ilyen felmérés, 2006-ban már készült hasonló, aminek fontosságát pedig jól mutatja, hogy egy évvel később ez alapján jelölte ki a kormányzat a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket. Hasonló a cél a mostani listával is, hiszen az a rendeltetése, hogy a pályázati rendszert segítse azzal, hogy a településeket és térségeket (ma már járásokat) transzparens, objektív, statisztikákkal alátámasztott módon differenciálják fejlettségük szerint.

Ennek megfelelően számos mutatót figyelembe vettek a lista meghatározásánál, így például a halálozási arányt, a bölcsődei férőhelyek számát, a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban résztvevők arányát, a használt lakások átlagos árát, a jövedelmeket, a várható élettartamot, az autók korát és annak ezer lakosra jutó arányát, az érettségivel rendelkezőket, az álláskeresők, a vállalkozások és a boltok számát éppúgy, mint a szélessávú internet előfizetők, vagy éppen a hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát.

Így sorolják be az országot

A január elsején életbe lépő kormányrendelet több besorolást is meghatároz, így a jövőben lesznek úgynevezett kedvezményezett járások, amelybe azok a járások fognak tartozni, amelyek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga. Ezen a kategórián belül lesznek a fejlesztendő járások, amelyek azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él.

A komplex programmal fejlesztendő járások pedig a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező területek lesznek, amelyekben az ország lakónépességének 10 százaléka él. A szabályozás szerint azokban a régiókban, ahol a kedvezményezett járások lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30 százalékát, a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális területfejlesztési konzultációs fórumok regionális szempontból kedvezményezett járásokat jelölhetnek ki. Ezek a kedvezményezett járásokkal azonos elbírálásban részesülnek, ám fontos kitétel, hogy a régió területén lévő kedvezményezett és a regionális szempontból kedvezményezett járások együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30 százalékát.

Lesz még egy úgynevezett súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térség is: ez a fejlesztendő járásokkal egyenlő elbánásban részesülő térség, amelyben a károk felszámolása, a helyi társadalmi-gazdasági élet normál működésének beindítása tartós, több éves fejlesztést igényel, ahol a térség fejlődési lehetőségeit a katasztrófa több évre súlyosan korlátozza.

Közép-Magyarországnak nincs versenytársa

Amennyiben a fejlettségét nézzük, úgy azt látjuk, hogy a 198 járásból (egészen pontosan 175 járásból és 23 kerületi hivatalból) az első 27(!) helyet a központi régió foglalja el. Első helyen Budapest II. kerülete áll, őt a XII., az V., az I., a XI., a VI., a XVI. és a XIII. kerület követi, csak ezután jön az első fővároson kívüli járás. Messzire azonban nem kell menni, hiszen Budakeszit találjuk itt (melynek illetékességi területébe beletartozik Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős, Telki, Tök és Zsámbék is), utána újabb kerületek jönnek, hogy a 15. pozícióban helyet szorítsanak Dunakeszinek. A fővároson túl a szentendrei, az érdi és a pilisvörösvári járások vannak az élmezőnyben, hogy aztán a 28. helyen megjelenhessen az első nem közép-magyarországi járás, a győri.

A lista másik végén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigándi járást találjuk, amelybe a névadón kívül Bodroghalom, Dámóc, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvány, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád és Zemplénagárd tartozik. A járás komplex mutatójának értéke egyébként 16,55, így nemcsak a hátulról második kunhegyesitől (20,67) van lemaradva, de megdöbbentő összehasonlítani a II. kerület 84,34-es mutatójához. A hátsó régióban egyébként jellemzően észak-magyarországi, észak- és dél-alföldi járásokat találunk, de a negyedik helyre például befért egy járás a dél-dunántúli régióból is, mégpedig a sellyei.

Amennyiben kíváncsi a teljes listára, úgy ide kattintva megtekintheti.