Az elmúlt hetekben számos szervezet, köztük a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság is támogatásáról biztosította a 2024-es olimpiai pályázatot, így az ügy a parlament elé került. Rogán Antal és Harrach Péter országgyűlési határozati javaslatban állnak ki az indulás mellett. Az előterjesztés a szokásos tiszteletkörök rögzítése után - Magyarország "olimpiai nemzet", az olimpiai eszme nagyszerű - a lényegre tér: a parlament és a kormány is támogassa Budapest jelentkezését.
A javaslat szerint a felesleges beruházásokat kerülni kell, ám azoknak, amelyeket elindítanak, teljes átláthatóságot kell biztosítani. A pályázati anyag elkészítésbe a civil és szakmai szervezeteket is be kellene vonni. A javaslat szerint a kormány létrehozna egy részvénytársaságot, amely a pályázat koordinálásáért, a nemzetközi tájékoztatásért - azaz a lobbizásért - lenne felelős. A majdani olimpia zrt. tevékenységét a parlamenti frakcióval rendelkező pártok ellenőrizhetnék - praktikusan tagokat delegálhatnak a cég felügyelőbizottságába.
A javaslat kitér arra, hogy a pályázati költségekre kapjon többlettámogatást a Magyar Olimpiai Bizottság és létrehoznák 24 "Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyből álló" reprezentatív Olimpiai Pályázati Bizottságot. A tagokra a parlament és a MOB elnöke, a főpolgármester és a kormány tehetne javaslatot, úgy, hogy a kinevezéseket a parlamenti frakciók is véleményezhetnék. Sőt egy-egy tagot delegálhatnak is. (Más kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Banknak hónapok óta nincs felügyelőbizottsága, ahova szintén a parlamenti frakciók lennének jogosultak tagokat jelölni.)
Kkv-k építenék a magyar olimpiát
A javaslat szerint a kormányban külön olimpiai felelőst kell kijelölni, miközben minden egyes miniszterre feladatok hárulnának. A finanszírozásért elsősorban az NGM, míg diplomáciai lobbizásért a külügy felelne. A határozati javaslat szerint kormánynak programot kell kidolgoznia a költségtúllépés ellen - ennek eszközéül a két politikus a nyílt versenyeztetést javasolja. Így elkerülhetőek lennének a nagy fejlesztési programokhoz a "világon mindenütt kötődő pénzügyi visszaélések".
A mutyizás elkerülése érdekében előre riadóztatják az Állami Számvevőszéket, amelynek külön ellenőrzési programot kellene kidolgoznia az olimpiai projektekre. Mutyizás ide, mutyizás oda, már a határozati javaslatban rögzítik, hogy "jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett" törekedni kell arra, hogy a fejlesztések zömét hazai cégek végezzék.
Ezermilliárdok
A budapesti olimpia rendezési költségeit egy "tanulmány" 700-800 milliárd forintra becsli - igaz, ebben nincsenek benne az infrastrukturális kiadások. Az olimpiai büdzsé ezekkel együtt elérheti a 2000-3000 milliárd forintot. A Rogán-Harrach szerzőpáros nagyon dicséretesen a projekt teljes átláthatósága, ellenőrizhetősége mellett tör lándzsát. Ennek tükrében némileg meglepő, hogy valami ok folytán a hasonló nagyságrendű Paks 2 beruházás (3800-4000 milliárd forint) kapcsán nem az átláthatóság, hanem inkább a minél szélesebb titkosítás mellett kötelezte el magát a parlament.
A nyereségből lesz több lélegeztetőgép
Bár az utóbbi ötven évben az olimpia rendezése minden erre vállalkozó város/ország számára pénzügyi bukta volt - lást a görög csődöt -, a Magyar Olimpiai Bizottság és a parlamenti határozati javaslat előterjesztői is hisznek abban, hogy az olimpiarendezés nyereséges tevékenység lehet. Mondhatni előre isznak a medve bőrére - erre utal, hogy a határozatban rögzítenék: az olimpia rendezéséből származó költségvetési többletbevételeket "elsősorban és döntően" az egészségügy fejlesztésre lehet majd fordítani. Igaz, a többletbevételekre és az egészségügy fejlesztésre 2024-ig várnunk kell.