A MEHI közleménye szerint a támogatási döntések elemzéséből látszik, hogy leginkább a gazdag kerültekben lakókon segített a kormány, amikor 40 százalékos utófinanszírozásos állami támogatást kínált, kedvezményes hitel nélkül.
A támogatásra szükség van, hiszen a magyarok túlnyomó része nem képes előteremteni a pályázáshoz szükséges önrészt, csak akkor lenne képes pályázni, ha önrész nélküli kedvezményes hitelt is kapna a beruházáshoz. Az egymilliárd forintnyi forrást mégis alig egy hét alatt felszívta az 1068 nyertes pályázó.
A MEHI elemzés azt vizsgálta, hogy egy lakosra vetítve egy-egy kerületbe mennyi jutott a támogatásokból a budapesti átlaghoz képest. Az eredmény szerint a XII. kerületbe az átlag 4,3-szorosa jutott, a XVI. kerületbe az átlag 2,5-szerese, míg Soroksárra egy forintnyi támogatás sem jutott. Bár a tényleges pályázati nyertesek vagyoni helyzetét nem ismerik, megjegyzik, hogy a XII. és a XVI. kerület az ország leggazdagabb települései.
Bár a képet árnyalja, hogy a nagyobb társasházak, illetve panelek eleve nem pályázhattak, így a belső kerületek eleve kiestek a körből, általában minél szegényebbek egy kerület lakói, annál kevesebb forráshoz jutottak. "Amennyiben az NFM a villalakók után az átlagpolgároknak is akar esélyt adni, akkor létre kell hoznia olyan támogatott lakáshitelt, amit önrész és jelzálog nélkül is igénybe vehet az, aki fel akarja újítani otthonát. A 2014-2020-as uniós forrásokból jutna elég arra, hogy akár évi 50 ezer lakás felújítsunk, azaz az összes lakás 1 százalékát" - fogalmazott Bart István, a MEHI ügyvezetője, majd hozzátette: ilyen hitelek már elérhetők Szlovákiában, Észtországban, és Csehországban is.