Októberben a fogyasztói árak 6,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, és a ruházkodási cikkek árai is csak kis mértékben emelkedtek - tette közzé ma reggel a KSH legfrissebb inflációs számait.

Szeptemberhez képest enyhén nőtt az infláció

Kapcsolódó

Szeptemberhez viszonyítva egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak.

Árcsökkenés volt megfigyelhető az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs esetében. A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3,0 százalékkal, a szezonváltás következtében. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási energia (1,0 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (0,5 százalék) ára. A tartós fogyasztási cikkek az átlaggal megegyező mértékben drágultak. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek (0,6 százalék) körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,0 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért is kevesebbet kellett fizetni októberben, átlagosan 0,4 százalékkal.

Tavaly óta főleg az élelmiszerek drágultak

Egy év alatt, tavaly októberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,5 százalék), a sertészsiradék (20,5 százalék), az idényáras élelmiszerek (19,3 százalék), a sertéshús (15,7 százalék) és a csokoládé, kakaó (12,9 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,4 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára.

Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 10,4 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag alatti 5,0 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,6 százalékkal, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,2 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,0 százalékkal, a csatornadíj 5,2 százalékkal, a vízdíj 5,0 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (1,7 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. októberhez képest.

A lapunknak nyilatkozó elemzők 6,2 százalékos éves inflációt vártak októberre, vagyis a szakemberek többsége látványos ársüllyedést jósolt szeptember után. Ugyanez a konszenzus 2012-re átlagosan 5,8 százalékos, jövőre pedig 4,7 százalékos pénzromlást jelzett.

Mi lesz novemberben?
Ami a következő hónapokat illeti, a szakemberek szerint bár az élelmiszerek áremelkedése folytatódhat, az utóbbi időben kedvező folyamatok láthatóak az üzemanyagok árában. Az olaj piacán vélhetően nem lesz jelentősebb áremelkedés a közeljövőben, és ha a forintárfolyam is stabil marad, akkor talán az elmúlt hetekben látott üzemanyagár-csökkenések után nem lesz komolyabb drágulás. A Napi elemzői szerint novemberben 5,7 százalékra vagy akár az alá eshet az infláció, míg decemberben − a dohánytermékek jövedéki adóemelésének köszönhetően − 5,8 százalékra kúszhat vissza. Jövő januárjában az ÁFA-emelés kiesése miatt tovább eshet az infláció, amit részben ellensúlyoznak az új adóintézkedések, például a tranzakciós adó áthárítása, valamint a BKV-tarifaemelés.

Hol volt az infláció teteje?

A szakértők a Napi Gazdaságnak korábban úgy nyilatkoztak, hogy várakozásaik szerint idén szeptemberben tetőzhetett az infláció Magyarországon. Bár az Orbán-kormány októberben bejelentett két, összesen nettó mintegy 420 milliárd forintos (bruttó 760 milliárdos) megszorító csomagjának inflációs hatása még nehezen számszerűsíthető, a szakértők szerint jövőre ez csökkenteni fogja az infláció süllyedésének sebességét. Vagyis jövőre az év folyamán fokozatosan mérséklődhet a pénzromlás üteme, egyrészt a továbbra is gyenge belső kereslet, másrészt a bázishatás miatt, de az élelmiszerek drágulása az év közepétől jelentősen enyhülhet. Az inflációs folyamatoknál kockázatot jelentenek a még függőben lévő adóintézkedések, valamint az esetleges további költségvetési kiigazítás mértéke és szerkezete − így a jövedéki adó emelése, a gyógyszertámogatás csökkentése - amelyek ugyan további drágulást hoznak, de ezt ellensúlyozza a továbbra is nyomás alatt maradó belső fogyasztás.

Mit fog lépni az MNB?
A jegybank inflációs célja - az elemzők szerint - csak valamikor 2014-ben lesz elérhető, ám mindez várhatóan nem zavarja az MNB monetáris tanácsának külső tagjait, hogy kihasználván létszámbeli előnyüket, folytassák a kamatcsökkentéseket. A piaci szakértők november 27-én is 25 bázispontos vágásra számítanak, amennyiben a külső környezetben nem áll be drasztikus hangulatromlás. Ezt a véleményt erősítette egyébként tegnap a jegybank egyik külső tagjának nyilatkozata a Dow Jones hírügynökségen.

"A monetáris lazítás nem maga az ördög, nem látunk másodlagos inflációs hatásokat" - mondta Bártfai-Máger Andrea, a tanács egyik külső tagja. "Nem szabad elfelejteni, hogy az MNB egy inflációs célkövetést alkalmazó jegybank. Bízok abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérhető, még a monetáris lazítással együtt is - tette hozzá, majd így folytatta: "a forint stabil volt az euróval szemben azóta, hogy a monetáris enyhítés kezdetét vette".