A frissen megjelent jogszabálytervezet szerint az adó alanya a reklám közzétevője. A 2013. adóévben az adó alanya az, aki 2013. április 1. napján vagy azt követően a 2013. évben reklám közzétételi tevékenységet végez. Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is a belföldön, fióktelep útján végzett reklám közzétételi tevékenysége vonatkozásában.

Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a reklám közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétele.

Az adó mértéke

  • az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
  • az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
  • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
  • az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó része után 20%.

A költségvetés bevételéhségét jól mutatja, hogy az idei évre vonatkozó adóelőleget - a 2012-es bevételi adatok alapján - 2013. július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani az érintettek, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-ig kötelesek azt meg is fizetni.

A kormány törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő kormányülésen fog dönteni, az Országgyűlésnek ezt követően nyújtják be. A pénteken közzétett összegző javaslat csak az intézkedés lényegi elemeit tartalmazza.

Kikerülünk ha törik, ha szakad

Orbán Viktor szerdán Brüsszelben az uniós csúcs után jelentette ki, hogy Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás (edp) alól. Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk − tette hozzá. A miniszterelnök ugyanitt arról beszélt, hogy a két hete bejelentett 93 milliárdos zárolás, illetve a presztízsberuházások leállítása nem biztos, hogy elegendő a három százalék alatti hiánycél eléréséhez, ezért szükség lehet a tranzakciós illeték, a bankadó, az energiaadó emelésére, illetve akár egy új reklámadó bevezetésére is. (Az Európai Bizottság május 29-én, azaz jövő szerdán teszi közzé országspecifikus ajánlásait − lényegében ezzel teszi meg edp-ügyben a javaslatait, amelyek júniusban kerülnek az uniós országok pénzügyminisztereinek tanácsa elé.)

A nemzetgazdasági tárca szerdai havi költségvetési sajtótájékoztatóján a szokásos módon hangsúlyozta: minden a legnagyobb rendben a költségvetésben − a látott bevételi elmaradások ellenére − és nincs szükség pótlólagos intézkedésekre. Orbán aznapi nyilatkozata szerint akkorra már el is készült a törvénytervezet, s azt hazaérkezése után kézhez is kapja, ám a részletekről csak pénteken tud egyeztetni a kazahsztáni tárgyalásokról hazaérkező nemzetgazdasági miniszterével, Varga Mihállyal.

Csütörtökön még nem tudtak válaszolni

Az NGM csütörtökön még nem tudott válaszolni a miniszterelnök által felvetett reklámadóval kapcsolatos egyetlen kérdésünkre sem, mondván: "A tárcánál már készülnek az adóváltozásokat megalapozó előterjesztések, azonban a módosítási javaslatok tartalmáról kormánydöntést megelőzően nem áll módunkban részletesebb információt adni." (A reklámadó ötlete már többször felmerült: 2000-ben a média bevételeinek egy részét vonta volna el a kormányzat, egy 2008-as javaslat szerint viszont a hirdetőt és a közlőt együtt terhelte volna az elvonás.)

Bajban a költségvetés?

Az államháztartás első négyhavi részletes adatait szerdán hozta nyilvánosságra az NGM, ebből pedig kiderült, hogy több adó alig csordogál, a legrosszabb a helyzet a tranzakciós illetékeknél: az eredetileg tervezett 301 milliárd forinttal szemben már csak 220 milliárdot vár az NGM, ám ebből az első négy hónapban 38,8 milliárd forint folyt be, vagyis kevesebb mint havi tízmilliárd. Ha a tempó így marad, akkor 120 milliárd forint kerül a büdzsébe, százmilliárd a kiesés. (Az illeték mértékének emelése már többször felmerült.) Hasonló a helyzet a közműadóval: az adót kétszer fizetik a cégek, az első befizetési határidőre 23,4 milliárd forint folyt be a várt 30 milliárddal szemben. Nem jó a helyzet a költségvetés legfontosabb adójánál, az áfánál sem, az első négy hónapban tavalyhoz mérten 150 milliárd forint a kiesés, így csak 807 milliárd került az államkasszába, ezzel már most mintegy 300 milliárd hiányzik a bevételi oldalon.

Az adóemeléseken, új adók kivetésén túl elvileg szóba kerülhet a kiadások csökkentése is,  aminek a legegyszerűbb módja a tartalékok zárolása. Az Országvédelmi Alap 400 milliárdjából még 180 milliárdot zárolhat a kormány, a többit már elvitte a vártnál rosszabb makropálya. A költségvetés általános tartalékából − amely százmilliárd forinttal indult − 72 milliárd forint még megvan, ebből gondos gazdálkodással akár 60 milliárd forint is megmenthető lenne. A kormány(fő) gazdaságpolitikájába azonban sokkal jobban illik a multik (a bankok, a nagy hirdetők), illetve a média különadóztatása, mint a bevételek és a kiadások egyensúlyának megteremtése, ezért nem zárható ki, hogy − ismerve a Fidesz jogalkotási tempóját − az Európai Bizottságnak címzett brüsszeli bejelentésből a jövő hétre akár új adótörvények is lehetnek.

Jó hírt kaphat Orbán

A BruxInfo pénteken azt írta, hogy szinte bizonyosra vehető, hogy a Magyarországgal szemben a túlzott mértékű hiány miatt folyó eljárás megszüntetését fogja javasolni jövő szerdán az Európai Bizottság. A BruxInfo úgy tudja, hogy Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. Az EB korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések. Brüsszel viszont ettől függetlenül minden bizonnyal egyértelművé teszi majd az általa a különadóknak is tulajdonított alacsony magyar növekedési potenciállal kapcsolatos aggodalmait, amelyek várhatóan a május 29-én publikálandó országspecifikus ajánlásokban jelennek meg.