Tavaly újabb 60 milliárddal, 260 milliárd forintra gyarapította vagyonát Csányi Sándor, így 2011 óta egymás után hetedszer lett a leggazdagabb magyar - derül ki a Napi.hu kiadásában idén immár tizenhatodik alkalommal megjelenő A 100 leggazdagabb című kiadványból.

Az OTP Bank első emberét Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi 200 milliárd forinttal (akinek becsült vagyona egy év leforgása alatt 25 milliárddal emelkedett). A harmadik helyre pedig - három év után újra - az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György került, akinek vagyona 2016-ban 180 milliárd forintra nőtt - holott az értékelésbe nem számítottuk be a Docler-cégcsoport és Gattyán magyarországi magánvagyonát, utóbbi egy része ugyanis továbbra is adóhatósági zár alatt van, hiába nyert pert jogerősen az Európai Bíróságon.

Kapcsolódó

Az ingatlanfejlesztő Demján Sándornak idén meg kellett elégednie a negyedik hellyel, hiába növelte vagyonát egy év alatt a harmadával, 160 milliárd forintra. Az utóbbi egy évben a legnagyobb ugrás Mészáros Lőrinchez és családjához köthető. A felcsúti polgármester-üzletember a 2016-os 31. helyről idén az ötödikre katapultált, becsült vagyona egy esztendő leforgása alatt csaknem százmilliárd forinttal gyarapodott, így már eléri a 120 milliárd forintot.

Idén az abszolút lista hatodik helyéig jutott az egykori listavezető Széles Gábor (112 milliárd forint). Tőle alig van már lemaradva a az MPF-csoport többségi tulajdonosa, Felcsuti Zsolt, akinek nemcsak becsült vagyona (110 milliárd forint), de az elemzők által vélt befolyása is dinamikusan nő. Szintén a "százas klubba" tartozik még a lista nyolcadik helyezettje, a Wallis-tulajdonos Veres Tibor (108 milliárd forintos becsült vagyonnal).

Ettől a határtól egy orrhosszal van már csak lemaradva a friss lista kilencedik helyére került, a 2011-es 31 milliárd óta lendületesen gyarapodó, a Jász-Plasztik-cégcsoportot vezető Kasza Lajos (98 milliárd forint). A médiavállalkozó Rákosi Tamás 92 milliárd forinttal a tizedik a 2017-es rangsorban. Bár korábban sokan békekötést jósoltak, mégsem egyezett ki a kormányfő és egykori legfőbb gazdasági bizalmasa, Simicska Lajos, aki a 2015. februári látványos szakítást követően fokozatosan háttérbe szorult - ezzel együtt a nagyvállalkozó látható becsült vagyona egy év alatt alig lett kisebb, hárommilliárddal 80 milliárd forintra csökkent, amely idén a tizenegyedik helyre juttatta.

Gyorsulva gazdagodnak

A Napi.hu - hagyományosan tavasszal megjelenő - magyarországi listáján szereplők összvagyona idén látványos ugrás nyomán már megközelítette a 3380 milliárd forintot (azaz a 10,9 milliárd eurót), ez csaknem hatszázmilliárddal haladja meg az egy évvel korábbit (a múlt évi 180 milliárdos emelkedés után).

Ez azt jelenti, hogy a 21,4 százalékos gyarapodás megint csak jócskán felülmúlta a 2016 egészében a KSH által mért 0,4 százalékos fogyasztói árindexet, azaz reálértéken csaknem 21 százalékkal nőtt a magyar nábobok vagyona.

Összehasonlításképpen: a 2002-ben megjelent első A 100 leggazdagabb rangsorban szereplők összvagyona akkori áron csupán 632 milliárd forint volt. Ez az összeg az elmúlt 15 év alatt több mint az ötszörösére emelkedett, miközben ezen időszakban a fogyasztó árak összesen alig 82 százalékkal, tehát kevesebb mint duplájukra nőttek.

Hét új szereplő érkezett

Ismét átrendeződött a leggazdagabb magyarok ranglistája - s ennek csak egyik oka az, hogy a "belépési küszöb" a 2016-os 6,8 milliárdról idén 7,5 milliárdra emelkedett. A 2017-es vagyon szerinti listán hét olyan üzletembert találni, aki tavaly még nem szerepelt a legmódosabbak között.

Az első, 2002-es és a mostani százas listán csupán huszonhat név azonos - ennyien tudták megőrizni helyüket a legvagyonosabb magyarok között.

Ők az ingatlanfejlesztéstől a kommunikációig a gazdaság legkülönbözőbb területeit képviselik: Fülöp Gábor (77. hely) a mezőgazdaságban, Fazekas Zsolt (87. hely) a kereskedelemben, Barkász Sándor (94. hely) a mélyépítésben, Kuna Tibor (97. hely) a kommunikációban, Gerendai Károly (98. hely) a szórakoztatóiparban, Fülöp László (99. hely) a környezetvédelmi iparban, Kovács Attila (100. hely) az ingatlanfejlesztésben érdekelt.

Kik számítanak a legbefolyásosabbnak?

A 2016-os esztendő fejleményeinek összefoglalása, a vagyonok becslése a korábbinál is nehezebb feladatnak bizonyult. Nem csupán azért, mert az érintettek kisebb része még ma is irtózik a nyilvánosságtól, hanem mert a magyar gazdaság jól láthatóan kettévált reálszférára és "irreálszférára". Az előbbit a piaci verseny, az utóbbit a milliárdos közbeszerzési győzelmek, a földpályázatok és a valós verseny nélkül megszerezett megbízások gyarapítják. E jelenség értékelése nem feladatunk. Az idei rangsor, a 154 embert bemutató regionális listák és az idén negyedszer jelentkező, ötvenfős Befolyásbarométer lehetőséget ad az olvasónak a tanulságok leszűrésére.

A rendhagyó módon készülő, tíz politikai elemző véleményét aggregáló 2017-os befolyásrangsort továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, Csányi Sándor előtt, míg a harmadikon megtartotta tavalyi helyét Lázár János kancelláriaminiszter. Az első ötbe még Habony Árpád, a Fidesz - hivatalos titulus nélküli - kommunikációs és médiaguruja és Matolcsy György MNB-elnök került be. Az első húsz helyezett többsége a politikából vagy a politika árnyékában és segítségével felépített gazdasági erőből szerzi befolyását. Az összegzés idén is arra keresi a választ, ki, hogy és mennyi erőforrást tud megmozgatni egy-egy üggyel összefüggésben.

A friss barométer is jelzi, hogy Magyarország hatalmi rendszere, a politikai elit, illetve a körülötte épülő-alakuló holdudvar egyre jobban megszilárdulni látszott az elmúlt évben. Már csak a középmezőnyben volt rá példa, hogy egyesek a politikai kapcsolatok és az érdekviszonyok változásával rövid idő alatt érdemben visszacsúsztak, mások nagyot léptek előrea rangsorban.

A top-100-ba bekerülő leggazdagabb magyar közül 21 került be az ötven legbefolyásosabb közé. A 12 tagú magyar kormányból heten szerepelnek a befolyáslistán − mindannyian befértek az első húszba -, ellenzéki politikusok pedig szinte csak mutatóban vannak. A friss rangsor legnagyobb nyertese a nagyvállalkozó Felcsuti Zsolt, akinek anélkül sikerült egy év alatt huszonhárom helyet ugrania, hogy neve sokat forgott volna a hírekben. A többi nagy előrelépő is az üzleti szférához kapcsolódik, akár mint menedzser, akár mint tulajdonos (Kuna Tibor és Liszkay Gábor), míg Polt Péter legfőbb ügyész karrierjére inkább a lassú felemelkedés jellemző (ő három év alatt lépett feljebb tíz helyet a befolyáslistán).

Mától kapható

A 100 leggazdagabb 2017 című kiadvány mától kapható a nagyobb újságárusoknál, a Libri üzleteiben, valamint a Bookline-on.

A kiadványt itt is megrendelheti.