A lap szerint az egészségügyi államtitkárság nem felújításban, hanem teljesen új épület építésében gondolkodik, és a négy-öt lehetséges budai helyszín közül a Sportkórház tűnik a legjobbnak, amelynek Alkotás utcai telkén már áll egy szerkezetkész, eredetileg is egészségügyi célra tervezett és felépített épületszárny. Az építési munkálatok még a 2002-es kormányváltás után álltak le.
Amióta Rogán Antal februárban bejelentette, hogy a Fidesz új kórház építését javasolja Budapesten, ám sem helyszínről, sem arról nem beszélt, hogy a leendő intézményt milyen ellátási feladatokkal bíznák meg, megindult az ötletelés, hova és milyen létesítményt tartana ésszerűnek, szükségszerűnek a szakma.
A potenciális helyszínek érdekében lobbicsaták kezdődtek, a volt Lipótmező, a Szent János kórház, a félbehagyott Sportkórház, a Szent Imre kórház továbbfejlesztése éppúgy felmerült, mint a Nagyvárad tér, és egy üres terület a Megyeri hídnál. Lázár János egy kormányszóvivői sajtótájékoztatón meglebegtette, a budapestieket is megkérdezik, hova és milyen kórházat szeretnének. Tarlós István főpolgármester egy budai centrum építése mellett érvelt, Láng Zsolt második kerületi polgármester az OPNI és a János Kórház átépítése mellett is kampányolt, míg Wintermantel Zsolt, újpesti városvezető természetesen a IV. kerületet tartotta legalkalmasabbnak. Zombor Gábor, augusztus végén lemondott egészségügyi államtitkár lapinformációk szerint 13 helyszín vizsgálatáról beszélt, de legvalószínűbbnek egy budai gyógyintézmény építését tartotta.
Jó hogy kell, de mit fognak ott csinálni?
A helyszín körüli csatározásokból egyvalami mindvégig kimaradt, jelesül, milyen céllal is épülne több tízmilliárd forintból az új intézmény. Sürgősségi centrum lenne, vagy komplex, nagy tömegeknek, széles körű ellátást nyújtó általános kórház, esetleg néhány kiemelt területre koncentráló, speciális ellátást nyújtó központ, s ezzel együtt arról sem esett még soha szó, hogy mekkora terhet venne le a többi intézménytől, a lakosság milyen széles köre juthatna itt gyógyuláshoz. A szuperkórház címke azonban valamiért kezdettől a rajtaragadt a leendő központon.
Koncepció - hét hónappal az ötlet bedobása után - , egyelőre továbbra sem körvonalazódik, a lehetséges helyszínek megszellőztetésének azonban ez nem áll útjában. Hogy a legújabb felvetés, a Sportkórház továbbfejlesztése mennyiben felelne meg az igényeknek, a kitűzött ellátási feladat ismerete nélkül nehezen véleményezhető. Velkey György kórházszövetségi elnök is épp ezzel az indokkal hárította el érdeklődésünket, mondván: elég sok vélelmezett helyszín megjelent már a sajtóban, de komplex szakmai terv, átfogó koncepció híján nincs miről beszélni.
Mit lehet kihozni az Alkotás utcai ingatlanból?
Beláttuk, igaza van, ezért inkább azon kezdtünk el gondolkodni, az adott területen, azaz a XII. kerületi Alkotás utcában, a Sportkórház meglévő és félbehagyott épületegyütteséből és az azt övező telekből mi lehet kihozni, s mindez hogyan illeszthető egy 21. században elvárt kórházstruktúrához.
Kiindulásképpen jó ha tudjuk, az OEP 2013-as adatai szerint a működő Sportkórház kapacitását 40 aktív és 60 krónikus ágy alkotja. Az aktív ágyak száma Budapesten 11467, a komplex ellátást nyújtó fővárosi kórházak közül a nagyobbak, jellemzően a város széléhez közelebbiek ezer körüli ággyal működnek. A Dél-pesti Jáhn Ferencben 611 - 642 az aktív - krónikus kapacitás, az Egyesített Szent István Szent László Kórházban 1032-608 az aktív és a krónikus ágyak száma. A Honvédkórház 1177-666 ágyon, a Semmelweis Egyetem 2099-65 ágyon gyógyítja a betegeket. A Sportkórház két közeli szomszédja közül a Szent Jánosban 744 aktív és 608 krónikus, a Szent Imrében 541 aktív és 137 krónikus ágy található.
Az Alkotás utcai terület adottságait figyelembe véve az új kórház nagyjából 400, maximum 500 ágyat vihetne, (épp annyit, mint a mérete miatt alkalmatlannak bizonyult és bezárásra ítélt Károlyi kórház) viszonylag csekély nagyságú ellátási területtel - fejtegette lapunk kérdésére Poller Imre egészségügyi szakértő, a PX Consulting tanácsadó cég vezetője, aki az ingatlan adottságaiból leginkább a beszorítottságot, a továbbfejlesztési lehetőség hiányát emelte ki, megemlítve a környék sűrű beépítését, a jelentős forgalmat és légszennyezést is, nem elfeledkezve ugyanakkor a kedvező megközelíthetőségről.
21. századi elvárások
Először érdemes számba venni a 21. századi kórháztól elvárható kényelmi szolgáltatásokat: többek között egy folyamatosan és jól temperált épületet, biztonságos, őrzött, kényelmes, nem túl drága parkolót, társalgót, ahol fogadhatjuk a családtagokat, üzleti partnereket, plusz területeket a kiegészítő élelmiszer, vagy értékesebb személyes tárgyak tárolására, 2-3 ágyas, saját fürdővel és wifivel rendelkező szobákat - sorolja Poller.
A helyszín, azaz az Alkotás utca adottságai a helyi légszennyezést nem fokozó fűtésrendszert indokolnak, a belső szállításokhoz elektromos autókat, a szükséges töltőkkel együtt. Az ipari fogyasztóhoz mért energiaigény biztosítása sem nem mehet a környék ellátásának rovására. A beszorítottság befolyásolja a veszélyes hulladék kezelését, a beteg- és egyéb szállítási feladatokat is. Mindez a jelenleg meglévő kubatúra felhasználásával biztosan nem alakítható ki fenntartható módon, csak jelentős kompromisszumok árán, érdemesebb tehát abszolút új épületekkel számolni, azaz a félkész épületvázat is lebontani - véli a szakértő.
Mi marad a szomszédoknak?
A kórházi ellátások teljes vertikumának működtetése 4-500 ágyas méretben aligha képzelhető el - mondja Poller. Ha a baleseti, sürgősségi központ funkció kerül előtérbe, neuralgikus pont lehet annak helyigénye a jelentős gépkocsiforgalom miatt. A sportkórházi funkciók szakmai programba építése a sürgősségben is speciális elvárásokat támaszt, teljes körű traumatológiai ellátást, idegsebészetet, a legmodernebb, mindenre kiterjedő képalkotó diagnosztikát kell telepíteni, és a rehabilitációt sem a megszokott keretek között kell elképzelni. Új kórházhoz központi labor, központi radiológia és széles körű ellátás nyújtó járóbetegrendelő dukál - mindez szintén extra helyigényű szolgáltatás. Kulcskérdés tehát a kialakítandó profil és az ellátási terület nagysága, valamint az is, hogy a két nagy, budai kórház közé beékelődő új létesítmény mellett milyen feladat, hr és finanszírozás marad a Szent Imre, és a Szent János kórházakra.
Az ingatlan fekvése a kivitelezésnél is megnyomja a ceruzát egy városszéli beruházáshoz képest, mindenesetre összességében, a Pólus projektekből kiindulva, durva becsléssel 40 milliárdos beruházási költséggel érdemes számolni. Ezzel az összeggel egy korszerű, jó néhány területen emelt szintű ellátást nyújtó, de nagyszámú beteg fogadására biztosan képtelen kórház jöhet létre, afféle modern Kútvölgyi, miközben a réginek a sorsa is előbb-utóbb rendezendő - mondja Poller.