Veszélyesen elöregedtek a balatoni térség vízhálózatának többnyire azbesztcementből készült csövei, főleg Keszthely környékén kritikus a helyzet - derült ki a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) februári ülésének jegyzőkönyvéből.
Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója beszámolt arról: az ivóvízellátó hálózat átlagéletkora 38 év, a többség már jóval meghaladta a műszaki élettartamát. A 60-as, 70-es évek ivóvíz infrastruktúrájával látják el a térséget a XXI. században - fogalmazott a szakember a BFT ülésén.
A DRV az ország területileg legnagyobb víziközmű szolgáltatójaként, a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában lévő víziközműveket üzemelteti. Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyékben csaknem 400 település 830 ezer lakosának ivóvízellátását, ipari és mezőgazdasági termelőüzemeinek vízellátását biztosítja a kezelésében lévő regionális kistérségi és helyi vízművek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével.
Volencsik Zsolt a balatoni tanácskozás jegyzőkönyve szerint a BFT önkormányzati és kormányzati szereplőinek ábrákon mutatta be: a Balaton térségében azbesztcementből van a legtöbb ivóvízhálózat kiépítve, ennek az átlagéletkora 47 év. Szerinte a legkritikusabb terület a Tapolca-Balatonederics közötti szakasz. "Ha ezen a szakaszon bekövetkezik a vészhelyzet, akkor a Nyugat-Balaton vízellátása akár napokig is veszélybe kerülhet" - fogalmazott a DRV vezérigazgatója. A 40 éves, 14 kilométer hosszú távvezetéken 2017-ben 18 csőtörést állítottak helyre, 2018-ban ez 30-ra emelkedett.
A szakember szerint az amortizációs költségek alig vannak beépítve a lakosság által fizetett vízdíjba, a költségvetési források pedig évek óta stagnálnak, másfél milliárd forint áll csak rendelkezésre.
A Napi.hu írta meg tavaly szeptemberben: már legalább öt éve ígéri a kormány, hogy országosan egységes vízdíjat vezetnek be. Jelenleg van ahol köbméterenként 200 forintot sem kérnek vízdíjként, míg máshol akár 500-at. A legdrágább a víz Dobogókőn és a Balaton partján, mivel itt nagy kapacitásokat kell fenntartani az idényjellegű csúcsfogyasztásokra.
A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) szerint a valós költségeket fedező vízdíjra van szükség. "Az árkülönbségeket a földrajzi adottságok, a kitermelt víz és az elvezetett szennyvíz szolgáltatási körülményeinek különbözősége adja. Nem mindegy, hogy milyen mélyről kell kitermelni azt a vizet és milyen magasra, milyen távolságra kell eljuttatni. Magyarországon rendkívül alacsony a jelenlegi vízdíj. 1000 liter csapvíz csak 500 forintba kerül" - magyarázza az MaVíz.
A BFT februári ülésén az Innovációs és Technológia Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, Weingartner Balázs annyit ígért meg a jegyzőkönyvek szerint, hogy még márciusban 10 milliárd forintot kaphat a DRV, ha a forrásjuttatást a kormány is jóváhagyja.