Az otthoni munkavégzés megjelenésével a számlázott mennyiségek a lakossági szegmens felé mozdultak a nem lakossági terület felől. 2020-ban a lakossági számlázott vízfogyasztás 4,5 százalékkal növekedett: 344,5 millió köbméterről 360,2 millió köbméterre.
Ezzel párhuzamosan a nem lakossági fogyasztók számára számlázott vízmennyiség 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest: 118,5 millió köbméterről 104,6 millió köbméterre - közölte a hatóság.
A szennyvíz ágazatban szintén megfigyelhető volt az ivóvíz esetében bemutatott változás, a lakossági számlázott szennyvíz mennyiség 5,2 százalékkal növekedett, míg a nem lakossági 11,5 százalékkal csökkent az előző év adataihoz képest.
A változó felhasználói szokások hatással voltak a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is. A 2020-as tényadatok alapján – a számlázott lakossági mennyiségek növekedése ellenére - az engedélyes tevékenység (ivóvíz és szennyvíz) értékesítésből származó nettó árbevételének kismértékű – 1 százalék alatti – csökkenése volt megfigyelhető.
A járványhelyzet ellenére 2020-ban is folytatódott a határidőn túli kintlévőségállomány csökkenése. Az ivóvíz ágazatban 10,5 milliárdról 9,2 milliárdra, míg a szennyvíz ágazatban 11,3 milliárdról 10,6 milliárdra csökkent a szolgáltatók kintlévősége.
Magyarországon a közműves ivóvízellátást, valamint a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító, működési engedéllyel rendelkező víziközmű-rendszerek közül 284 darab, azaz a rendszerek 10 százalék minősül olyannak, amely az év nagyobb részében (több mint felében) magas terhelés mellett működik. Műszaki szempontból akkor tekinthető egy víziközmű-rendszer magas terhelésűnek, ha annak kapacitáskihasználtsága eléri vagy meghaladja a névleges kapacitásának a 80 százalékát.