Az MNB monetáris tanácsa (MT) legutóbbi, 2013. december 17-én ülésén heten (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György és  Windisch László) szavazott a alapkamat 15 bázispontos csökkentése mellett, míg Cinkotai János megelégedette volna 10 bázisponttal, így alakult ki a 2,85 százalékos kamat - derül ki a most publikált rövidített jegyzőkönyvből. (A korábbi hónapokban rendre a kisebb vágás mellett szavazó Pleschinger Gyula nem volt jelen.)

Nincs inflációs nyomás

A tanács megítélése szerint idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a monetáris politika számára releváns horizont végén közelítheti meg azt. A foglalkoztatás folyamatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

Az inflációt csökkentő átmeneti hatások mellett a középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amely a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. Az MT szerint a konjunktúra élénkülésével párhuzamosan a hazai reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de dezinflációs hatásúak maradnak. Egy tag - vélhetően az inflációs specialista Cinkotai - ugyanakkor jelezte, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyamának további gyengülése az importon keresztül az árszínt növekedését eredményezheti, amelyet a kibocsátási rés záródása, valamint a belső fogyasztás élénkülése felerősíthet.

A nemzetközi befektetői hangulat az amerikai eszközvásárlási program év végi lassítása ellenére is támogató maradt, Magyarország kockázati megítélése javult, a gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és a csökkenő külső adósságállomány. A tanács egy tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a forinteszközöknek a kedvezőbb kockázati profillal rendelkező régiós devizákhoz viszonyított kamatkülönbözete érdemben csökkent, amely kockázatokat rejthet magában.

Az MT úgy véli, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. A tanács egy tagja ugyanakkor hangsúlyozta: a vezető jegybankok kommunikációja alapján várhatóan mind az Európai Központi Bank, mind a Fed, mind pedig a Bank of Japan tartósan fenntartja a laza monetáris kondíciók alkalmazását, amely véleménye szerint a támogató pénzügyi környezet fennmaradásának irányába mutat.

A decemberi kamatdöntő ülésen elhangzottakkal összhangban egyetértettek abban, hogy bár az árstabilitás elérése a monetáris lazítás irányába mutat, a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását bizonytalanság övezi. Összességében pedig a tanács megítélése szerint indokolttá vált a kamatcsökkentés ütemének mérséklése.