A kormány és a jegybank közös, együttes munkája szükséges az infláció leszorításához – hangsúlyozta a növekedés.hu-nak adott interjújában Járai Zsigmond. Az egykori pénzügyminiszter és jegybankelnök szerint a pénzromlás mértéke még mindig magas, annak ellenére, hogy áldozatokkal már sikerült csökkenést elérni.

Az uniós viszonylatban is magas inflációt Járai Zsigmond részben a nemzetközi helyzettel, a háborúval, az energiaárak alakulásával magyarázza, azonban meglátása szerint hazai tényezők is szerepet játszottak a fogyasztói árak emelkedésében. A volt jegybankelnök sajnálja, hogy 2007-ben az akkori célkitűzések ellenére nem sikerült hazánkban bevezetni az eurót, meglátása szerint,

ha most az euróövezethez tartoznánk, könnyebb helyzetben lennénk.

A tennivalók tekintetében a versenyhelyzet javítását és egyes állami beavatkozások csökkentését tartaná célszerűnek. A hazánknak járó uniós forrásokkal kapcsolatban Járai úgy látja: Navracsics Tibor mindent megtesz e források mielőbbi behozatala érdekében.

A gazdaság egyik legnagyobb problémája a magas infláció

Ennek mértéke még mindig magas, annak ellenére, hogy áldozatokkal már sikerült csökkenteni. Magyarországon az elmúlt néhány évben mind a kormány, mind a jegybank hozzájárult egy fedezetlen pénzkiáramláshoz – jegyezte meg Járai Zsigmond.

A fedezetlen pénzkibocsátásnak pedig mindig infláció a vége. Hozzá kell tenni ugyanakkor azt is, hogy a covid nehéz időszakát részben ellensúlyozni kellett ezzel a pénzkinyomással. A járványhelyzet után pedig, amikor éppen hozzá kellett volna látni az infláció letöréséhez, a szomszédunkban kitört háború, a magas energiaárak adtak újabb inflációs lökést.

Az inflációt csak nagyon nagy áldozatok árán lehet leszorítani. Ehhez a kormány és a jegybank együttes munkája szükséges. Mindenkinek el kell látni a saját feladatát.

Minden nehézség ellenére azonban év végére egyszámjegyű lehet infláció, ami persze még így is túl magas lesz a 3 százalékos célhoz képest, aminek eléréséhez sokat kell még dolgozni.

Az euróbevezetés előnyei

A magas pénzromlási ütem legfőbb okai a nemzetközi helyzet, a háború és az energiaárak elszabadulása. Emellett azonban vannak speciális hazai tényezők is, amelyek szerepet játszottak a pénzromlásban: 

A monetáris lazítás mellett az euró hiánya is hozzájárult a pénzromláshoz. Nagyon sajnálom, hogy 2007-ben az akkori célkitűzések ellenére nem sikerült hazánkban bevezetni az eurót, és sajnos azóta sem. Ha most az euróövezethez tartoznánk, könnyebb helyzetben lennénk.

– mondta Járai Zsigmond, aki szerint többször kellene beszélni az euróbevezetés előnyeiről. Több elemzésnek kellene születni a közös európai valuta előnyeiről, ne csak arról beszéljünk, hogy miért nem lehet bevezetni Magyarországon az eurót.

Inflációnövelő és versenytorzító ársapka

„Az eltúlzott állami beavatkozások, a különadók, az állami támogatások, az ársapkák rendszere szintén olyan tényezők, amelyek hozzájárultak a magas magyar inflációhoz. Ezek az intézkedések torzítják a szabad piacot, a versenyt, így infláció növelők” – állapította meg az egykori pénzügyminiszter.

2010-ben, amikor a válságos gazdasági helyzetben stabilizálni kellett a magyar gazdaságot, valóban szükségesek voltak  a különleges állami beavatkozások. Ám most sokan úgy látjuk, ezek mértékének csökkennie kellene:

A piaci versenyt erősítő lépéseknek árcsökkentő hatása van.

Nemhiába hívta fel a figyelmet a profit és az infláció kapcsolatára az MNB is. A nem megfelelő versenyhelyzetben tevékenykedő gazdasági szereplők magas profitot tudtak elérni, épp a verseny hiánya vagy a verseny gyengesége miatt.

A piacromboló állami beavatkozások csökkentése

Az állami beavatkozások kétélű fegyvernek bizonyulhatnak Járai Zsigmond szerint. Különleges helyzetekben  szükség lehet állami korlátozó intézkedésekre,  ám ezekkel az eszközökkel nagyon óvatosan kell bánni, és oda kell figyelni, hogy a csak a valóban szükséges ideig vessük be őket.

Azt gondolom, hogy már középtávon is kontraproduktív a szabad piac és a verseny torzítása a gazdaságban.

Kikerülhettünk a recesszióból a harmadik negyedévben, megkezdődhetett a hazai gazdasági teljesítmény fokozatos élénkülése az MNB friss megállapításai szerint. Az uniós pénzek azonban nagyon hiányoznak.

Járai úgy látja, hogy Navracsics Tibor miniszter mindent megtesz e források mielőbbi behozatala érdekében. „Az Európai Uniós és a NATO szövetségeseinkkel fennálló állandó konfliktusaink, az uniós források késlekedése nem tesznek jót a gazdasági kilábalásnak.” Az elmúlt években a gazdasági növekedésünk egyik fontos pillérét jelentette az éves GDP 3-5 százalékát kitevő nettó uniós támogatás.

A költségvetés szerkezete sem segíti a kilábalást, sok az állami kiadás és nagy a deficit. Óriásiak az államadósság kamatterhei, és hatalmas pénzeket emészt fel a rezsitámogatás.

A miniszterelnöki megbízott úgy látja, hogy túlzottan sokat költünk az állam fenntartására és a gazdasági támogatásokra, így nagyon kevés forrás marad az oktatási-, és az egészségügyi kiadásokra, amelyek pedig hosszabb távon nélkülözhetetlenek az egészséges gazdaság és társadalom kiépítéséhez.

Ha azonban az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozott országok gazdasági teljesítményét nézzük, akkor a középmezőnyben foglalunk helyet. A GDP ugyanakkor nem teljesen tükrözi a hazai életszínvonalat. Sok a Magyarországon megvalósuló új beruházás, ezek felfelé húzzák a GDP-t, az exportot, jók a fizetési mérlegnek,  ám azt is nézni kell, hogy ezekből mennyi belföldi jövedelem keletkezik. „Érdemes az egy főre jutó fogyasztást is alaposan figyelni, ez talán jobban tükrözheti az életszínvonalat, ebben pedig lefelé csúszunk” – figyelmeztetett Járai Zsigmond.

Csángó-magyar együttműködés

Miniszterelnöki megbízottként immár 4 és fél éve felelős a csángó-magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért. Bákóban létrehoztak egy Magyar Házat, amely segíti a csángó diákok részvételét anyanyelvi foglalkozásokon, és otthont ad hagyományőrző oktatásnak. Megnyitott a Csíkszeredai Csángó Kollégium a magyarul továbbtanuló csángó diákoknak, míg Lábnyikban rendezvényközpont jött létre.

„A magyar állam segíti a csángó magyar fiatalok oktatását, a magyar kultúra terjesztését, hozzájárul az ottani gyermekek jóllétéhez, például iskolai étkeztetést biztosít. Új iskolákat hoztunk létre a magyar nyelvű oktatás számára.

A csángó magyarok az Európai Unió egyik legelmaradottabb térségében élnek, rendkívül alacsony itt az értelmiség aránya. Éppen ezért úgy látjuk, hogy az oktatás, a magyar kultúra terjesztése a fő feladatok közé tartozik.

Most ugyan a források a utóbbi időben csökkentek, mégis: ami megépült, arra már lehet támaszkodni. A programokat, infrastruktúrát, az oktatást, az ösztöndíjakat és az étkeztetést fent tudják tartani a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból is.