Nem került le örökre a szakrendelők államosításának ügye, ilyet a politikában nem lehet kijelenteni, de jelenleg nem fogják államosítani a rendelőket, mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár Balatonfüreden a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián.

Az államtitkár előadása előtt ismertették a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalását, amiben kitértek a szakrendelők államosítására is, amit már tíz éve lebegtetnek és ez nem tesz jót, és akadályoz minden hosszútávú fejlesztést, hívták fel a figyelmet.

Hangsúlyozták, hogy a magyar egészségügy humánerőforrás problémája állandósult, a magánegészségügy elszívó hatása egyre jobban érezhető, mondta Nagy András Csaba, a Medicina 2000 Szövetség elnökségi tagja, amikor ismertette az állásfoglalás további pontjait a hazai egészségügy helyzetéről. A szövetség szerint fontos lenne a két szektor díjainak a szabályozását elindítani. 

Újabb várólista program kellene

A legnagyobb szakorvoshiányt a járóbeteg-ellátásban a kardiológia, a radiológia, a bőrgyógyászat és a szemészet területén tapasztalhatnak a betegek. Fontos lenne az ultrahang, a kardiológia, az urológia, az endokrinológia és az angiológia területén a várólista program bevezetése.

A szövetség szerint a Járóbeteg Irányítási Rendszerben (JIR) az előjegyzés és a területi ellátási kötelezettség kapcsolata nem egyértelmű, ezt rendbe kellene tenni, hívta fel a figyelmet Nagy András Csaba. Valamint a finanszírozási problémák is folyamatosan jelen vannak.

Az orvosok tíz százaléka alul teljesít

Az állásfoglalás felvetéseire reagált  Takács Péter, és elmondta, a nyugdíj után visszafoglalkoztatott szakdolgozók esetében ősszel megoldódnak a problémák és már nem kell az ápolóknak a nyugdíjpótló támogatásokra hosszú hónapokat várni.

Az állami- és magánellátás viszonyáról elmondta, hogy a szétválasztási folyamat végére érnek lassan.

Az orvosok teljesítményével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a gyógyítók 10-15 százaléknak a teljesítménye esett vissza, és az általuk képviselt etikátlan betegellátás rányomja az egészségügyre a bélyeget.


A JIR-rel kapcsolatban kiemelte, ha valaki nem a területi ellátási kötelezettség szerinti rendelőbe kap időpontot, akkor már a jogszabály szerint nem lehet „elhajtani” a pácienst, erősítette meg Takács Péter. 

Úgy fogalmazott, az e-beutalók elfogadása jó hatékonysággal bír, de még mindig sok helyen kérik a beutalót papír alapon, ami rossz szájízt okoz, ezt lassan felejtsük el, mondta a szakdolgozók konferenciáján az egészségügyért felelős államtitkár. Erre reagálva Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Szövetség elnöke megjegyezte, azért kérik papír alapon a beutalót például a Vasútegészségügyben, mert az e-rendszerben nem látszik, hogy melyik intézménybe utalták be a beteget. 

Az államtitkár elismerte, hogy a finanszírozás területén van jócskán teendő, ugyan a járóbeteg-ellátásban az alapdíjat nem emelték 2010 óta, de külön soron érkezik a munkabér támogatás. Márpedig az intézmények bevételeinek az 55 százaléka bértámogatásban manifesztálódik, tette hozzá az államtitkár.

Sokat segítene egy lemondási díj

Az előjegyzett betegek 30 százaléka nem jelenik meg a szakrendelésen, mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. 

Szóba került, hogy a szakrendelők esetleg egy ezer forintos lemondási díjat vezessenek be, ez nem vizitdíjat jelentene. Technikailag ez úgy nézne ki, hogy elkérnek a betegtől az időpont foglalásakor egy jelképes összeget, amit ha megjelenik a rendelésen, akkor visszakapja.

Pásztélyi Zsolt hangsúlyozta, a szakrendelők számára tényleg nagyon nagy probléma, hogy a betegek nagy része nem megy el a lefoglalt időpontra, ezért sokszor inkább túlfoglalják a rendelési időket.

Ha két hétnél tovább kell várni egy betegnek a járóbetegellátásban, ez az az intervallum, amikor már nem mennek el a lefoglalt időpontra. A vasútegészségügyben például figyelmeztető e-mailt küldenek a pácienseknek, mondta Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Szövetség elnöke.

A korábbi 83 járóbeteg szakrendelő mellett további 100 szakrendelő csatlakozását írja elő a jogszabály, mondta az online időpontfoglalásról Szondi Zita. Kiemelte 41 szakrendelő már publikál időpontokat és fokozatosan és folyamatosan bővülnek az előjegyzési listák.

MOK: nincs hosszútávú terv

Hosszabb távú vízióra van szükség az egészségügyben, mondta a konferencián Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Jelenleg két-három, négy évre tudnak előre tervezni az egészségügyben dolgozók is, mint ahogy azt az államtitkár korábban is említette, hogy a politikában nagyságrendileg 2-3 évre látnak előre. Álmos Péter hangsúlyozta, azt tapasztalják, hogy óriási a káosz az egészségügyben. Példaként említette, hogy az orvos kollégák sérelmezik, hogy a szakrendelőkben hatról nyolc órára emelték a munkaidejüket.

A járóbeteg-ellátásban foglalkoztatott szakdolgozók a leghátrányosabb helyzetben vannak, 15-17 ezren lehetnek és velük különösen komolyan kellene foglalkozni, hogy ne menjenek el a magánellátásba dolgozni, mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Egy-egy szakdolgozó néhány tízezer forintért vált munkahelyet, pedig korábban évtizedeket töltött el az állami ellátásban, ezért is lenne fontos a szakdolgozói életpálya kialakítása.