A magyar kormány számára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Közszolgálati Egyetem által elkészített 2018-as Jó állam jelentés is górcső alá veszi a magyar egészségügyet, a magyarok egészségi állapotát és elég elszomorító következtetésekre jut.
Az egészségben eltöltött életévek számát illetően például rámutat, noha Magyarországon 2005-2012 között nőtt a lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, a növekedés azonban 2012-ben megállt, s 2015-ig az EU átlaghoz képest 3 éves elmaradást regisztráltak. Ha a 65 évesek további egészségben elöltött életéveinek számát veszik számba, Magyarország lemaradása 3,5 év.
A születéskor várható élettartamot illetően még nagyobb a különbség a magyar és az uniós átlag között: 2015-ben a magyar nők születéskor 4,3, a férfiak 5,6 évvel rövidebb életre számíthattak, mint egy uniós átlagpolgár.
Ráadásul országon belül magas az egészségegyenlőtlenség mértéke - hangsúlyozza a Jó állam jelentés. Míg a Közép-Magyarországon élők várható élettartam nagyjából eléri az uniós átlagot, és viszonylag kicsi a lemaradás Nyugat- és Közép-Dunántúlon, addig az ország több részében élőknek átlagosan 4-7 évvel rövidebb élet jut, mint a központi régióban.
Nem állunk jól nemzetközi összehasonlításban az egészségügyi kiadásokat illetően sem. Magyarország 2015-ben a GDP 7,1 százalékát költötte egészségügyre, szemben a 8 százalékos uniós és a 8,9 százalékos OECD-átlaggal. A régiós társak közül a csehek és a szlovákok szintén 7,1, a lengyelek a GDP 6,5 százalékát költötték egészségügyre.
Kiugróan magasnak számít viszont ezen belül a magánzsebből fizetett rész, a 33,8 százalék, szemben az OECD országok 26,4 százalékos átlagával. Egyszerűbben mondva míg a magyarok a kiadások harmadát az adózott fizetésükből állják, az átlagos OECD-lakos csak a negyedét. Csehországban a kiadások 18, Szlovákiában 19, 2, Lengyelországban 30,2 százalékát fedezik az állampolgárok zsebből.
A Jó állam jelentés kiemeli:
a közkiadások növelése - bármely referenciacsoporthoz is viszonyítunk - indokolt.
Mint írják: az egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számított egészségügyi kiadások mértéke az OECD vizsgálatai szerint mind a várható élettartammal, mind az egészségben eltöltött életévek számával összefügg, magasabb kiadási szint mellett magasabb élettartam és több minőségi életév érhető el.
Magyarország mind a várható élettartam, mind az egészségben eltöltött életévek számát illetően a regressziós görbe alatt található, ami azt jelzi, hogy az egészségügyre fordított források mennyiségén és a forrásfelhasználás hatékonyságán is indokolt javítani.
A jelentés az egészségüggyel való elégedettség vizsgálatára is kitér, eszerint a lakosok a leginkább a háziorvosi ellátással, legkevésbé a kórházi ellátással voltak elégedettek. A kórházak megítélése rosszabb, mint az egészségügyé általában.
Kifejezetten kritikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy az állam mennyire színvonalasan látja el feladatit az egészségügy területén, ezt ugyanis egy 10-es skálán átlagosan mindössze 5,2-re értékelték.