Örömmel nyugtázom, hogy az MNB friss dokumentuma kitér a magyar nyugdíjrendszer valódi problémáira is - állapította meg Simonovits András nyugdíjszakértő az Telexen.

Meglehetősen sok, a jövőbeli nyugdíjasok helyzetét és kilátásait érintő javaslatot is tartalmaz az MNB múlt csütörtökön bemutatott Fenntartható egyensúly és felzárkózás vitairata. Acsomag 12 területen 144 egyensúlyjavító és a versenyképességet fejlesztő javaslatot fogalmaz meg, ezzel üzenve és meglehetősen sok feladatot adva a most felálló új Orbán-ormánynak.

Kapcsolódó

Az új csomagból Simonovits András négy elemet emel ki:

  • az induló nyugdíjak túlzott mértékben függnek a nyugdíjazás előtti évek átlagkereseteitől, és alakulásuk kiszámíthatatlan,
  • azt javasolja, hogy az általános nyugdíjkorhatár a születéskor várható élettartamot követve emelkedjen,
  • felveti, hogy a Nők40 igénybevételét esetleg „demográfiai feltételekhez kellene kötni”,
  • lándzsát tör az általános korhatáron túli nyugdíjba vonulás erősebb ösztönzése mellett.
Induló nyugdíjak: Magyarországon a nyugdíjszámításban használt nettó reálbérindex 2016 óta túl magas, évi 6-10 százalék. A nemzeti számla megközelítése sokkal lassabb növekedést mutat, ezért célszerű lenne a valorizálásban a jóval megbízhatóbb GDP-növekedési ütemen alapuló nominális mértékét használni. Karban kellene tartani a már megállapított nyugdíjakat is, és felül kellene vizsgálni a mértéktelen járulékkulcs-csökkentést. A nyugdíjskála meredekségének csökkentése is lassítaná az induló nyugdíjak elszaladását - írta Simonovits a portálon.

 

Nyugdíjkorhatár-indexálás: több évtizedes stagnálás után, 1995-től kezdve a hazai várható uniszex élettartam jelentősen növekedett: 69,3-ről 76,2 évre. Ezt követte, sőt túlszárnyalta az általános korhatár emelése 55/60-ról 65/65 évre.

Halasztott nyugdíjba vonulás: 2012-ben, hungarikumként megszűnt az előre hozott csökkentett nyugdíj. Az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás viszont változatlanul havi 0,5, azaz évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla. Az MNB-anyag szemérmesen hallgat arról, hogy 2021 óta nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását.

Nők 40 szigorítása: a 2011-ben bevezetett Nők40 lehetővé tette, hogy 40 év jogosultsági idő elérése után a nők csökkentés nélküli előre hozott nyugdíjat igényelhessenek. Nem akarom megismételni, hogy milyen méltánytalan és másutt ritkán alkalmazott szabálypárról van szó, csak megjegyzem, hogy az évente nyugdíjba vonuló nők 50-60 százaléka veszi igénybe a Nők 40-et, több évvel csökkentve a tényleges nyugdíjkort. Üdvözlendő, hogy az MNB-anyag felismerte ezt a kárt, és szigorítást javasol. Persze tényleges költségvetési megtakarítást csak akkor hoz a módosítás, ha az induló nyugdíjak reálértékének indokolatlan szárnyalása megszűnik, és a korhatár alatti halasztás nem hoz évi 6-10 százalékos tartós egyéni nyugdíjemelést - véli Simonovits András.