Az elmúlt hetek bel- és külpolitikai vitáit is meghatározta, hogy a júliusban már egyszer elvi szinte elfogadott 1800 milliárd eurós 2021-2027 közötti uniós büdzséről és helyreállítási alapról szóló megállapodást is megvétózná a kormány, mivel azt egy jogállamisági mechanizmushoz kötné az Európai Parlament, a soros német elnökség, a tagállamok túlnyomó többsége, valamint az Európai Bizottság.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez csak egy fegyver Magyarország és Lengyelország ellen, és bár a dokumentum egyértelműen nem sorolja a demokrácia feltételei közé a menekültek és bevándorlók befogadását, a kormányfő szerint a vége a migrációpártolásának erőltetése lesz. A két ország vétója megakaszthatja az egész EU gazdasági kilábalását a járvány okozta válságból, ezért külföldről nagy a nyomás Budapesten és Varsón, közben a két tagállam a szuverenitás kérdését feszegeti.

Kapcsolódó

Az előzmények különösen érdekes volt, hogy a kormánypártok elitképzőjében, a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) hétfő este Orbán Balázs, a  Miniszterelnökség miniszterhelyettese könyvbemutatóján Lázár János volt kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely jelenlegi főminiszter, Navracsics Tibor korább uniós biztos és exkancellária-miniszter, valamint Stumpf István alkotmánybíró értékelte a helyzetet. A meghívottak mindegyike a központi kommunikációs paneleken kívüli véleményeket szokott megfogalmazni, amire a Telex beszámolója szerint ebben a helyzetben sem cáfoltak rá.

Gulyás Gergely például nem lát esélyt a kompromisszumra, ami jelzésértékű, mert az Európai Bizottság és a Tanács is kedd estig adott ultimátumot Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy előálljanak egy javaslattal, hogyan tudják támogatni a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot. "Eljött az a pillanat, amikor a lopakodó integrációval szembe kell szállni, ebben a jogállamiságról van a legkevésbé szó" - mondta a portál szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint például a jogállamisági feltételt erőltető Mark Rutte holland kormányfő nem engedhet a magyaroknak, mert otthonában veszítene a választási kampányában.

A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvet szerző Orbán Balázs pedig azt mondta, hogy a vétó fontos üzenet. "Semmit rólunk, nélkülünk, ez ilyen egyszerű. Amikor a gőzhenger elindul, élni kell ezekkel az eszközökkel, és akkor a kizökkent idő gyorsan rendeződik" - foglalta össze véleményét.

"A 2010 óta tartó időszak legfontosabb sikere a szuverenitásban, az önrendelkezésben van. Ez egy sokkal erősebb ország, erősebb nemzet, mint 2010 előtt volt" - mondta a hétfői vitán Lázár János, aki szerint ha most enged Magyarország, nem vétózik, akkor jöhet az állandó pénzügyi zsarolás. Viszont az exminiszter hibának tartja, hogy a kormány 2010 után nem csökkentette az államadósságot 50 százalékig, akkor most nagyobb lenne a gazdasági mozgástér a vitában.

Navracsics Tibor szerint a lényeg, hogy Magyarország és Lengyelország nem akarja elfogadni, hogy az európai integráció más irányba menjen, mint amit az EU-s alapszerződések meghatároztak. Úgy véli, hogy a vétó egy bevethető eszköz, De Gaulle is ilyesmihez folyamodott 1965-ben, amikor kitiltotta a minisztereit a tanácskozásokról, hogy éreztesse az ellenállását. A 2014 előtti miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a korábbiaknál határozottabban jelezte, hogy egyértelműbben nyugatosabb irányt képviselne a kormánynál.

Én úgy gondolom, hogy nekünk az Európai Unióhoz kell tartoznunk, és nem elég szofisztikált az Európa-politikánk. Szinte minden fronton konfrontációban vagyunk ma az Európai Unióval, ez szerintem sok

- foglalta el européer álláspontját Navracsics.

Stumpf István is támogatja a szuverenitásra felhúzott vitát, szerinte fontos tisztázni, hogy föderalizációt akar Európa, vagy a 27 tagállam konszenzusára épül majd a jövő.