A villamosenergia-termelés át fog strukturálódni a következő évtizedekben, 2050-re jóval nagyobb része lesz benne a megújulóknak. Ebben nincs vita, abban már igen, hogyan jutunk el idáig - mondta Fekete Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Stratégiai és Szabályozói Kapcsolatok igazgatója.

A jó hír, hogy a megújulók költsége folyamatosan csökken, nemcsak a nap-, hanem a szélerőműveké is, amelyek ma még a prímet viszik. Fekete szerint ez idővel meg fog fordulni és a napenergia lesz a legnépszerűbb formája a megújuló energiatermelésnek.

Kapcsolódó

A fő kérdés itthon, hogy a kötelező átvételi tarifa (Kát.) végére beadott 2000 MW kapacitásnyi napos projektból mennyi fog megvalósulni. Fekete optimista volt, szerint nagy része igen, akkor is, ha a beruházások nem idén, vagy jövőre várhatóak.

Az idei évtől megjelent Metárral kapcsolatban elhangzott, hogy az több támogatási elemmel rendelkezik, a legkisebbeket a Metár Kát szolgálja ki, amely során 32 forintos kWh áron veszik át az áramot. A zöld és barna prémium a másik kettő támogatási forma, előbbit előrelépésnek nevezte Fekete, utóbbiról pedig annyit mondott, hogy az mindössze pár piaci szereplő miatt maradt meg korábbról.

"A Metárban túl sok új kiadott engedély nincs, egyelőre úgy tűnik, hogy óvatos az energiahivatal ezzel" - fogalmazott Fekete, aki szerint valódi változást a zöld prémium hozza majd. "Ki kér kevesebbet egy épülő erőműhöz, ez fog dönteni. A piaci alapú verseny nyugaton már működik, ott 50 euró alatti megaWatt/óra támogatások vannak, ennél lejjebb viszont nem várható az árak mozgása" - tette hozzá az igazgató.

A lakossági piaccal kapcsolatban elmondta, hogy ott is stabil növekedés látható, de szerinte a mostaninál jóval drasztikusabb megugrás várható a jövőben.

Megéri megújulókba fektetni?

A megújuló energiába való befektetés összege az egész világon erőteljesen nő - jelentette ki Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. Szerinte ez országtól és fejlettségtől független, sokszor harmadik országbeli fejlesztésekről is beszélhetünk. Egyetértett abban Feketével, hogy a 2000 MW kapacitás meg fog valósulni a következő 3-4 évben, de a többi területen viszont nagy a csend, így többek közt érdemes lenne újragondolni a szélerőművek állami leállítását.

Abban mindenki egyetértett, hogy a 2000 MW-nyi új naperőművi kapacitás nem borítja a jelenlegi rendszert
Kép: Fotó: Horváth Balázs

A szakember a hőpiacon is jelentős lehetőséget látna a megújuló energiák térnyerésére, mint mondta erre hiába vannak uniós támogatások is, ám a jelenlegi hőárszabályozási rendszer nem alkalmas arra, hogy új projekteknél hosszú távú kiszámíthatóságot nyújtson. "Egy nagy lehetőséget hagyunk ki emiatt" - fogalmazott Kaderják.

A befektetők egyrészt napenergiába fektetnek - mondta Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint inkább 1000, mintsem 2000 MW fog megvalósulni, mivel sokan úgy adták be a kérelmet a hatóságtól, hogy nagyon kezdeti szakaszban volt a projekt, a legalapvetőbb megállapodások hiányoztak. Viszont a fejlődés ettől nem áll meg, utána jön a Metár és tovább bővülhet a napkapacitás.

Szélbe is szívesen fektetnék - mondta az ALTEO vezérigazgatója, majd hozzátette, hogy egy k+f projekt keretében az időjárásfüggő technológiák bevonását tesztelik a szabályozó központjukban.

Ami nagy siker, hogy végre létrejött a Metár-rendszer, hiszen ez biztonságot és kiszámíthatóságot jelent - mondta Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Ő optimistább volt, mint mondta szerinte meg fog épülni a 2000 MW nagy része, ehhez azonban szükség van arra, hogy is rugalmasabbak legyenek a hivatalok, például az engedélyek kiadásában. Ez ugyanis néha akár két évig is elhúzódhat, akkor is ha kiserőműről beszélünk. Ahhoz, hogy egy gazdasági döntést meg tudjon hozni egy befektető, ennek jelentősen, néhány hónapra kell rövidülni - vélte Kiss.

Amennyiben nincsenek befektetések, úgy az nem a pénzhiány miatt lesz, csak a feltételeket kell megteremteni és nem lesz a tőkével probléma - tette hozzá ifj. Chikán Attila, aki szerint befektetői szemmel nézve nem baj, hogy a kormány túlságosan nem engedte el a gyeplőt és nem alakult ki túltámogatás, mint a környékbeli országokban.

Kaderják szerint az igaz, hogy nem lesz a tőkével probléma, de például itthon is döntő többségében néhány magyar befektető aktív a piacon, így ha megjelenne egy komoly állami pályázat, akkor "meglepődnénk, hogy mekkora nemzetközi érdeklődés van a témában."