Liam Carson, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt adott értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB monetáris politikájának további enyhítése inflációs kockázattal járna, és árfolyambuborék kialakulásához is vezethet a befektetési termékek piacain.

Carson szerint a reálgazdasági kapacitástöbbletek szűkülése a közép- és kelet-európai EU-térség egészére jellemző, de különösen heveny formában jelentkezik a magyar gazdaságban, és ez a bérkiáramlás ugrásszerű növekedését okozza. A magánszektorban jelenleg 13,5 százalékos az éves bérnövekedési ütem, 2006 óta a leggyorsabb, és a termelékenység javulásának ütemét is meghaladja.

Kapcsolódó

Takarékoskodnak a magyarok

Mindezek ellenére egyelőre nem mutatkoznak a túlfűtöttség hagyományos jelei a magyar gazdaságban, és ezt a "rejtélyt" Carson szerint a legnagyobb valószínűséggel az magyarázza, hogy a háztartások nem elköltik, hanem megtakarítják többletjövedelmüket. Erre vall, hogy a reálbérek növekedése az elmúlt negyedévekben messze meghaladta a fogyasztási kiadások növekedési ütemét.

A Capital Economics közgazdásza szerint azonban ez nem tart örökké, és a háztartásokat pénzügyi mérlegének javulása előbb-utóbb várhatóan arra készteti, hogy jövedelmeik nagyobb hányadát költsék el.

Arra számít, hogy a magyarországi maginfláció már a következő negyedévekben meredek növekedésnek indul, és ez a teljes kosárra számolt inflációt az MNB 3 százalékos központi célszintje fölé hajtja.

Előrejelzésük szerint az MNB jövőre 110 bázispontos kamatemelést hajt végre, és 2,00 százalékos alapkamattal zárja 2018-at. Az elemző hozzátette: látják annak a kockázatát is, hogy az MNB "lemarad" e folyamatok mögött, és emiatt később még agresszívabb kamatemelésekre kényszerül.

A magyar jegybank "túlteljesít"

A Morgan Stanley felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint azonban az MNB-nek egyelőre "szállítania kell" azokat az enyhítési lépéseket, amelyekre az augusztusi kamatdöntő ülés utáni közleményében erőteljes utalást tett.

Az elemző szerint - tekintve, hogy az erről szóló jelzés mennyire egyértelmű volt - az esélyek arra hajlanak, hogy a magyar jegybank "túlteljesít". Úgy vélte, ebben a helyzetben csak az tűnik biztosnak, hogy az MNB a 0,90 százalékos alapkamatot nem csökkenti kedden, viszont egyéb enyhítési lépések kombinációját fogja alkalmazni. Lehetségesnek tartja egyebek mellett a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátjának agresszív csökkentését.

Az elemzőcég jelentősen emelte a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzését. Az új prognózis szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett. A felülvizsgálatot a ház elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal magyarázta.

Az MNB nem siet a szigorítás bejelentésével

A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint ugyanakkor ezek a növekedési ütemek egyértelműen meghaladják a magyar gazdaság potenciális növekedését, amely a cég becslése alapján 2 százalék környékén lehet. Ráadásul a magyar gazdaságban nem maradt számottevő lekötetlen kapacitás, és a vállalati szektornak sincs sok mozgástere a költségnövekedések elviselésére, ezért az inflációs kockázatok felfelé mutatnak.

Mindazonáltal a forintot támogató, jelentős külső fizetési védőtartalék, a meredek hozamgörbével szembeni "közömbös" jegybanki hozzáállás, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső, 4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre "nem siet" a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával - jósolta a Morgan Stanley londoni elemzője.

Lépni kell 2018-ban

A Fitch Group vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőcég közgazdászai szerint a gyorsuló infláció dilemma elé állítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjait, amelyek a hazai fizetőeszköz túlzott erősödésétől tartva vonakodnak attól, hogy az euróövezeti jegybankot (ECB) jóval megelőzve kamatemelésbe kezdjenek.

A cég szerint erre a legjobb példa a térségben az MNB, amely a gyorsuló maginfláció és a gyakorlatilag zéró piaci kamatok ellenére hitet tett a nem hagyományos eszközökkel folytatandó további enyhítés mellett. Azonban "valamikor 2018-ban" a térség mindegyik jegybankjának szigorítania kell majd monetáris alapállását, és emelniük kell alapkamatukat a jelenlegi történelmi mélységekről.

A nyitókép forrása: Shutterstock