Felrobbantak a banki hitelstatisztikák júliusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások nettó hitelfelvétele történelmi rekordot döntött, a lakosság 142,9 milliárd forinttal vett fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztett. Ezzel a háztartások hitelállománya 6512,9 milliárd forintra, amivel régi csúcs dőlt meg. Utoljára 2015 februárjában, a devizahitelek forintosítása és a banki elszámolása előtt volt több a tartozásuk.

Állampapírt hitelre

Kapcsolódó

Júliusban 156 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelszerződést kötöttek a háztartások, ami szintén rekord, ráadásul ezek a csúcsok a következő hónapokban sorra megdőlhetnek. Személyi hitelből júliusban csaknem 48 milliárd, szabad felhasználású jelzáloghitelből 5,1 milliárd, áruvásárlási és egyéb hitelből pedig 26,5 milliárd forintnyit folyósítottak a hitelintézetek. Ez utóbbi is történelmi csúcsnak számít. Az ilyen kölcsönök döntő része már régen nem áruhitel, hanem úgynevezett "egyéb hitel". Ebbe tartoznak egyebek között azok az értékpapír-fedezetű vagy más néven lombardhitelek, amelyeket jellemzően a privátbanki ügyfeleknek kínálnak a bankok.

Ezzel a módszerrel a kliensek a megtakarításuk többszörösét is befektethetik értékpapírokba, köztük a júniusban debütált Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+). Feltűnő a jegybank statisztikáiban hogy a MÁP+ indulása után mennyire megugrott az változó kamatozású egyéb hitelek szerződéses összege. Korábban havonta jellemzően 5-6 milliárd forintnyi ilyen hitelre kötöttek szerződést a hitelintézetek, májusban és júniusban viszont már 10 milliárd forint fölött volt a szerződéses összeg, júliusban pedig 32,58 milliárd forint volt.

A lombardhitel olcsó lehet. Az éven belüli kamatfixálású áruvásárlási és egyéb kölcsönök átlagos kamata júliusban csupán 2,67 százalékos volt, vagyis aki ilyenből vásárol 4,95 százalékot kamatozó MÁP+-t, a hitelből vett papírok után is csaknem 2,3 százalékos kamatot tehet zsebre. A bankok az állampapírokat általában 80-90 százalékban elfogadják fedezetként, így pedig 10 millió forintból 18-19 millió forintnyi állampapírt is vehet az ügyfél, sőt a hitelből vett papírokra is vehet fel a hitelt. Így pedig nem csak a saját megtakarításból vásárolt papírokra kapja meg a 4,95 százalékos éves kamatot, de ezen felül még 20-30 millió forintnyi hitelből vett papír után is jár neki hozam, ami azt jelenti, hogy a hitelkamatok kifizetése után is akár 10 százalék fölötti hozamot érhet el az eredeti 10 millió forintján.

Nagyot ment a babaváró

Ha ezt azóta folyósították is a hitelintézetek, akkor az áruvásárlási és egyéb hitelek volumene augusztusban is borítékolhatóan csúcsot dönt. Ebben nem csak a lombardhitelek megugrása, de a babaváró támogatás is szerepet játszhat. Az államilag támogatott hitelt az egy évesnél hosszabb, de maximum ötéves kamatfixálású egyéb hitelek közé sorolja az MNB, amelyeknél a szerződéses összeg korábban havonta 2 milliárd forint körül volt. Júliusban viszont, ahogy elindult a babaváró hitel, 59 milliárd forint fölé emelkedett.

Az átlagkamat is lement alig 5 százalékosra, holott korábban ezek a kölcsönök bőven két számjegyű - jellemzően 15 százalék fölötti - kamattal ketyegtek. Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa lehet, hiszen a júliusi szerződéses pénzből az MNB közlése szerint csupán 5,5 ezer család kapott babaváró hitelt 54 milliárd forint értékben. Az MNB-nél pedig úgy számolnak az év végéig akár 400 milliárd forintnyit is kihelyezhetnek a kamatmentes hitelből, ami legalább 40 ezer szerződést jelent.

Valószínűleg a babaváró hitelt sokan használják lakásvásárlása, az új lakáshitelek mennyisége ugyanis érezhetően visszaesett júliusban. A statisztikák szerint a kihelyezések mennyisége csupán 62,6 milliárd forint volt, ami 2017 novembere óta a legalacsonyabb érték. Az új szerződések értéke 76,5 milliárd forint volt, ez is kevesebb, mint a korábbi hónapok átlaga, ami 80 milliárd fölött alakult.