Hétfőtől keményebben léphetnek fel a cégek, ha követeléseik 60 nap után sem rendeződnek - a Polgári Törvénykönyv júliustól több lehetőséget is biztosít arra, hogy a tartozásokat könnyebben lehessen beszedni, illetve a tartozó félnek is sokba kerülhet a késlekedés.

A főszabály szerint 30 napra kell majd fizetni, ettől csak írásban rögzített feltételek esetén lehet hosszabb határidőt meghatározni, ám az sem lehet több hatvan napnál. Ha mégis több, azt a bíróságon is meg lehet támadni, s a kifizetőnek kell bizonyítania, hogy a 90 vagy még hosszabb fizetési határidő indokolt. A bíróság événytelenítheti a fizetési határidőt, s azt 60 napban határozhatja meg. Ez főleg azoknak a kkv-knak lehet jó, amelyek nagy vállalatoknak szállítanak be, s a partner oktrojálni akarja a számára kedvezőbb, akár 180 napos fizetési határidőt.

Ha a partner nem fizet a határidő lejártával sem, akkor magasabb késedelmi kamatot kell felszámolnia. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz nyolc százalék - a kamatot az év első napján érvényes alapkamat szerint kell kiszámolni, vagyis az nem változik éven belül a kamatcsökkentések, vagy épp emelések révén.

Ha a számla kiegyenlítésére külső segítséget is kell kérni - például követeléskezelőt, behajtót kell alkalmazni - akkor a kérheti a cég az ezzel kapcsolatos költségek megtérítését. Ez legalább 40 euró, vagyis 12 ezer forint. Ez a tétel nem mentesíti a nem fizetőt az egyéb kötelezettségek, például a késedelmi kamat megfizetése alól, de az összeg beleszámít abba.

A júliustól hatályos szabályozástól a fizetési fegyelem javulását, hosszú távon a lánctartozások visszaszorítását várják a jogalkotók - mondta Bozsonyik Hédi, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. Van is mit várni, hiszen a lánctartozások okozta veszteséget csak az építőiparban 400 milliárdra becsülik. Ráadásul ez nemcsak erre a szektorra jellemző.