Jean-Claude Juncker szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megtartotta az éves szokásos beszédét, amelyben felvázolta az EU előtt álló feladatokat. Az Európai Bizottság elnöke által érintett témák között szerepelt a külső és belső biztonság, a migráció, a munkahelyek és a gazdasági növekedés, illetve a nemzetközi kereskedelem kérdése.

Az európai gazdaság új lendületet vett, mára a bővülés meghaladja az Egyesült Államokét is, a munkanélküliség kilencéves mélypontra esett, nyolcmillió új munkahely jött létre, így 235 millióan dolgoznak az EU-ban, ami példa nélküli.

Kapcsolódó

Egyre többen szeretnének szabadkereskedelmi megállapodást kötni az EU-val. Európa már megkötötte megállapodását Kanadával, Japánnal most véglegesítik az egyezményt, ugyanakkor Juncker reményét fejezte ki, hogy az év végére sikerül tető alá hozni egy-egy megállapodást Mexikóval és a dél-amerikai államokkal is.

Az EB elnöke bejelentette: a bizottság javasolja a szabadkereskedelmi megállapodások megindítását Ausztráliával és Új-Zélanddal, ezért az egyeztetések megindításának jóváhagyására kéri a tagállami vezetőket. A tárgyalásokat a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig lezárnák. Emellett az EB-elnöke az átláthatóság fontosságát is hangsúlyozta, a nemzeti és regionális parlamenteket már a tárgyalások első napjától tájékoztatni kell.

Jön az új ipari stratégia

Brüsszel javaslatot tesz egy új ipari stratégiára is, hogy az európai ipar erősebb és versenyképesebb legyen, élen járjon az innovációban, a digitalizációban és a dekarbonizációban. Hamarosan a szállítási szektor is új stratégiát kap, hogy csökkenteni lehessen a szén-dioxid-kibocsátást.

A kiberbűnözés miatt egyre növekvő fenyegetésekkel kapcsolatban Juncker megjegyezte: a kibertámadások nem ismernek határokat, azok sokkal veszélyesebbek, mint a fegyverek vagy a tankok. Ennek kezelésére is új eszközre van szükség: egy új, erre dedikált ügynökségre, egy Európai Kiberbiztonsági Ügynökségre.

Migráció: vannak, akik nem szolidárisak

A migráció sem maradhatott ki az EB-elnök beszédéből. Juncker szerint a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is; 97 százalékkal sikerült mérsékelni a kelet-mediterrán térségen át érkező irreguláris migrációt, az EU-török megállapodásnak köszönhetően.

Európa rovábbra is a "szolidaritás kontinense". Csak 2016-ban az EU több mint 720 ezer menekültet telepített át és adott menekültstátust. Ez háromszorosa annak, mint amit az USA, Kanada és Ausztrália teljesített - emelte ki a politikus.

Ugyanakkor megjegyezte (konkrét államok megnevezése nélkül), hogy néhány tagállam nem vette ki részét az uniós migráció politikából:

Szomorúsággal tölt el, hogy nem minden tagállam mutat szolidaritást a menekültválságban, de Európa egésze szolidaritást mutatott.

Közös határaink vannak ugyan, de azokat a tagállamokat, amelyek földrajzilag az elsők, nem hagyhatók magukra - hangsúlyozta az elnök. Büszke azokra a fiatalokra is, akik segítettek ennek a válságnak a kezelésében és szolidaritást mutattak a menekültekkel szemben. (Amikor Juncker erről beszélt a háttérben videón épp Budapestről mutattak vágóképeket - a szerk.)

Európa népessége öregszik, szükség van legális migránsokra, ezért az úgynevezett "kék kártya" (blue card) bevezetése időszerű.

A bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre. Emellett javítanák a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.

A tagállamok kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság ítéletét

Juncker beszédében leszögezte: "része lenni a jogállamnak azt is jelenti, hogy tiszteletben tartjuk az Európai Bíróság döntését." A jogállam a bíróság ítéletének elfogadását jelenti.

Aki ezt, vagy a nemzeti bíróságok függetlenségét aláássa, az az állampolgárokat fosztja meg az alapvető jogaiktól.

Az uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. A tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön - emlékeztetett.

Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes

- mondta az EB-elnök. Az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam - tette hozzá Juncker. Bár beszédében nem említett konkrétan egyetlen tagállamot sem ennek kapcsán, de lehet sejteni, hogy a jogállamisággal és a szolidaritással kapcsolatos megjegyzéseivel egyebek mellett Magyarországnak és Lengyelországnak is üzent. Egyes megfigyelői vélemények szerint a jogállamisággal és a bíróság ítéletének tiszteletben tartására vonatkozó megjegyzés azt is jelenti, hogy az Európai Bizottságnál már előkészíthették az EU nukleáris opciójaként emlegetett 7. cikkely szerinti eljárás elindítására vonatkozó javaslatot Lengyelország ellen.

Jön a munkaerőpiac felügyelet

Juncker az EU jövőjét illetően felvázolt az idén márciusban kiadott úgynevezett fehér könyvben szereplő öt szcenárió mellé felvázolta a saját hatodik szcenárióját is. Ebben Juncker deklarálta saját elkötelezettségét az európai projekt mellett.

Európának egyszerre kell lélegeznie a keleti és nyugati tüdejével, különben a kontinens megfullad - utalt arra, hogy Európának egységesnek kellene lennie és nem engedhető meg, hogy "másodosztályú állampolgárai" legyenek. Ezzel egyben utalt a készülő, kiküldött munkaerők szabályozásának reformjára is, amely a kelet-európai országokban nagy felzúdulást keltett. Juncker ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehetnek másodosztályú munkavállalók, mindenkinek ugyan azt a bért kell kapnia azonos munkárért azonos helyen.

Az elnök szerint abszurd, hogy Európának van bankokat felügyelő ügynöksége, de nincs a munkaerőpiacot felügyelő szervezete, amely biztosítja a munkaerő-piaci szabályok betartását a közös piacon. Jucker ezért ígéretet tett arra, hogy létrehoznak egy ilyen intézményt.

Nem lehetnek másodrangú fogyasztók

Juncker szerint elfogadhatatlan az élelmiszerek eltérő minősége is az Európai Unión belül, szerinte nem megengedhető, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak.

"Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben." Az európai jog ezt már most is tiltja, a nemzeti hatóságokat kell a megfelelő jogosítványokkal ellátni az illegális gyakorlatok megszüntetéséhez - mondta, utalva arra az élelmiszerbotrányra, amelyre a visegrádi országok hívták fel a figyelmet.

Jó hír Romániának és Bulgáriának

Juncker beszédében úgy vélte, hogy ha meg akarjuk erősíteni a külső határainkat, Romániát és Bulgáriát is be kell hozni a shcengeni övezetbe. Horvátország is megérdemli, hogy teljes jogú tagja legyen az EU-nak, ha minden ehhez szükséges feltételt teljesített - tette hozzá.

Az EU bővítésével kapcsolatban pedig úgy vélte, hogy a nyugat-balkáni államok felé fent kell tartani egy hiteles bővítési perspektívát. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy e bizottság mandátuma alatt már nem lesz további bővítés.

Törökországgal kapcsolatban megjegyezte: sokakat sokkol az a látvány, ami Törökországban történik. Az EB elnöke szerint Törökország jelenleg távolodik az EU-tól. Jucncker beszédében kizárta, hogy a "belátható jövőben" a török csatlakozás lehetséges.

Előcsatlakozási segélyt kapnának a nem eurózónatagok

Az eurót arra találták ki, hogy az Európai Uniós egységes fizetőeszköze legyen, mondta Juncker, aki ezért szorgalmazta, hogy a nem eurótagok is csatlakozzanak a valutaövezethez, a csatlakozáshoz pedig segítséget, "előcsatlakozási segélyt" is ajánlott, hogy a csatlakozási feltételeket teljesíteni tudják.

A mélyítés jegyében

Juncker a belső piac megerőítése és az integráció mélyítése szorgalmazta egy európai gazdasági és pénzügyminiszter kijelölését is, aki elősegíti és támogatja a tagállamokban a strukturális reformokat, aki, ha egy tagállam válságba kerül koordinálja az EU pénzügyi eszközeit. Ez azonban nem egy új pozíció lenne - hangsúlyozta Jucnker, a posztot a bizottság egyik tagja tölthetné be, aki egyben az eurócsoport vezetője is lenne.

Nincs szükség párhuzamos struktúrákra - jegyezte meg -, az eurózóna költségvetésének az EU büdzséjében lene a helye. Juncker továbbá úgy vélte, a jelenleginé agilisebb gazdasági és monetáris unióra van szükség, szerinte az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) egy Európai Valutaalappá kellene alakulnia.

Az EB elnöke emellett szorgalmazta, hogy minél hamarabb meg kell egyezni a szociális jogok európai pilléréről is - lehetőleg már novemberben -, mert szerinte egy fairebb Európáért meg kell erősíteni a szociális jogokat.

Szintén a mélyebb integráció felé mutató javaslat volt, hogy Juncker szeretné, ha a tagállamok áttekintenék, hogy milyen külpolitikai döntésben lehetne az egyhangú döntést minősített többségre cserélni.

Az elnök szerint Európa hatékonyabban működne, ha az Európai Biztottság és az Európai Tanács elnöki pozícióját egyesítenék. A volt luxemburgi kormányfő emellett kiemelte: támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő európai parlamenti választáson, az eurót használó országok külön közös parlamentjének felállítására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja "túl izgalmasnak".

Egy kicsit a brexitről is

Felszólalásában a bizottság elnöke röviden érintette a brexit kérdését is. Szerinte a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja.

A brexit nem minden és nem Európa jövője

- mondta.