Csaknem 12 millió eurót, jelenlegi árfolyamon 3,7 milliárd forintot kell fizessen Magyarországnak az EU-nak, miután az Európai Bíróság Törvényszéke megerősítette: szabálytalanságok történtek a cukoriparnak juttatott szerkezetátalakítási támogatásoknál. Emiatt az Európai Bizottság 11 709 400 euró (mintegy 3,7 milliárd forint) pénzügyi korrekciót rendelt el, ezt támadta meg Magyarország.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unióban és jogelődjeiben 1968-ban bevezetettek egy kvótarendszert, amely az európai termelőknek jelentős támogatást biztosított, ezzel védte az ágazatot az alacsonyabb világpiaci ártól. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.

Kapcsolódó

Mivel borítékolható volt, hogy az áresés a cukortermelők közül sokaknál a terményektől való elfordulást jelenti majd, ezért ennek ellentételezéseként 2006-2013 között 627 millió euró (170-180 milliárd forint) uniós támogatás érkezett az országba, amelynek 65 százaléka (350 millió euró, azaz mintegy 100 milliárd forint) azokhoz a répatermelőkhöz jutott, akik felhagytak a termeléssel. Valamivel kevesebb mint 27 százalékot - 169 millió eurót (mintegy 45-50 milliárd forint) - a cukorgyárak kaptak. Ebből az összegből biztosítaniuk kellett a gyár lebontását, a környezet helyreállítását és a dolgozók elbocsátásának költségeit.

A mostani bírósági ítélet pedig épp a leszerelésekkel kapcsolatos szabálytalanságokról szólt: az uniós előírás alapján ugyanis a részleges leszerelésre nyújtott támogatás összege a teljes bontási költség támogatási összegénél valójában 25 százalékkal alacsonyabb volt. Brüsszel azt kifogásolta, hogy az egyik érintett termelő, a kabai gyárat üzemeltető Eastern Sugar és a petőházi Magyar Cukor Zrt. telephelyén található silókat nem szerelték le. Viszont a teljes leszerelést vállalták az érintett szereplők, miközben annak láthatóan csak részben tettek eleget. Így a teljes projektre nyújtandó támogatás és a részleges leszerelés esetén járó támogatás összege közötti különbséget kellett visszafizetni.

Majd a magyar kormány megtámadta a bizottsági döntést, ezt viszont most elkaszált a bírói testület, amely azt is megállapította, hogy mivel Magyarország nem tett azonnali intézkedéseket a bizottság által feltárt szabálytalanságok orvoslására, nem volt mód alacsonyabb pénzügyi korrekció alkalmazására vagy mellőzésére.