Idén is kiosztották a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gazdaságpolitikai és Makroökonómiai tanszékeinek Káldor-díját. Az A elismerésben olyan hazai közgazdász részesülhet, aki munkásságával jelentősen hozzájárult a hazai gazdaságpolitikai problémák megoldásához, vagy azok értelmezéséhez.
A ma átadott, 2016-os díjat Romhányi Balázs, a Közép-Európai Egyetem professzora, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője kapta.
A közgazdász 1991-ben végzett közgazdászként, mesterfokozatot a London School of Economics-on, PhD-t a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett. A kilencvenes években dolgozott az MNB-ben és az IMF budapesti képviseletén. A Pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának főosztályvezető-helyetteseként szerepet játszott a 2008-ban elfogadott költségvetési felelősségi törvény megalkotásában, 2009-2010-ben felépítette a Költségvetési Tanács titkárságát. A titkárság megszüntetése után 2011-ben megalapította a KFIB-t, amely nonprofit civil szervezetként elsősorban költségvetési témájú tanulmányokat jelentet meg, de más civil szervezeteknek is segít adatokkal, költségvetési ismeretekkel, beárazza a politikai pártok választási ígéreteit és iparági elemzéseket készít vállalatok számára. Romhányi Balázs a költségvetési politika gyakorlatát tanítja a Közép-Európai Egyetemen (CEU).
A díjátadáson Romhányi előadásában egy módszertani problémáról beszélt, amely az úgynevezett alappálya kiszámításának, meghatározásának fontosságáról szól. Gazdaságpolitikai intervenciók esetén fontos tudni, mi történne beavatkozás nélkül, de ezt sokszor mégsem határozzák meg. Pedig azt, hogy egy beavatkozás " megéri-e", érdemes ahhoz viszonyítani, hogy mi történne annak hiányában. Ez a módszertani szabály érvényes lehet egészen különböző problémákra, mint a makrogazdasági konvergencia, a roma integráció vagy a születésszám alakulása. Az egyszerűen hangzó, ámde eleinte költséges módszer segítheti a döntéshozókat alternatív forgatókönyvek összehasonlításában. Romhányi szerint az alappálya kiszámítása közfeladat, de nem a jegybanké kell, hogy legyen (a holland modell irányadó lehet mások számára is).
Év | Név |
1999 | Király Júlia |
2000 | Bihari Péter |
2001 | Oblath Gábor |
2002 | Belyó Pál |
2003 | Darvas Zsolt |
2004 | Cséfalvay Zoltán |
2005 | Gáspár Pál |
2006 | Barcza György |
2007 | Voszka Éva |
2008 | Palócz Éva |
2009 | Hamecz István |
2010 | Benczes István |
2011 | Győrffy Dóra |
2012 | Kármán András |
2013 | Kutasi Gábor |
2014 | Koren Miklós |
2015 | Madár István |
2016 | Romhányi Balázs |
Forrás: Napi.hu-gyűjtés |
Az eseményen Mihályi Péter főszerkesztő bemutatta az Acta Oeconomica különszámát, amely Káldor Miklós (Lord Kaldor) életművével foglalkozik, és egy tavaly rendezett koferencia előadásait adja közre szerkesztett formában. A különszámot Madarász Aladár egyetemi tanár (MTA KRTK) méltatta, áttekintve a Káldorról angol nyelven megjelent életrajzi köteteket.
Mihályi és Madarász professzorok kiemelték: Nagy-Britanniában Káldor nagy tekintélyű közgazdász volt, aki a közgazdasági főáramot folyamatosan bírálta, és élete végén periférián érezte magát. Mégis sok olyan kérdésben alkotott maradandót, ami mai vitákhoz is kapcsolódik; ilyen a gazdasági növekedés elmélete, a feldolgozóipar jelentősége a fejlődésben, vagy az európai integrációhoz tartozás, konkrétan pedig a valutaunió megvalósíthatósága Európában.