Hosszú éveken át nagy mélységben, gyakorlatilag nulla közelében mozgott az effektív jegybanki kamatszint Magyarországon, ez azonban így volt Európa legnagyobb részén és szinte minden fejlett országban más kontinenseken. A hosszabb hozamok, köztük a legfontosabbnak tartott 10 éves állampapírhozam azonban már eltérően viselkedett, még az eurózónán belül is.
Az alacsony kamatok nem is olyan régi időszaka
Az országokban, ahol a legnagyobb bizalom alakult ki, illetve amelyek kötvényeit az adott jegybank erősen vásárolta az eszközvásárlási programok keretében, negatív hozam is kialakult. Felfoghatatlan volt, hogy ki hajlandó úgy megvásárolni egy kötvényt, hogy még ő fizet érte, de hát időnként előfordulnak extrém, irracionális helyzetek a piacokon. Volt, hogy Európában egyszerre 8-10 ország 10 éves kötvényei is negatív hozam mellett forogtak.
A magyar állampapíroknál azonban nem fordult elő ilyen szélsőség. Az alacsony kamatok időszakában jellemzően a 2-4 százalék közötti sávban mozgott a hozam (2019-ben és 2020-ban időnként 2 százalék alatt is járt), ami reálisan tükrözte azt a várakozást, hogy nem tart 10 évig a 0 közeli rövid kamatok időszaka, sőt, lesz még magas is a kamat, így adódott a 10 éves várakozás.
Hozamrobbanás
Ez az állapot 2021 végéig fennmaradt, majd év végén a hozam már tartósan átlépte a 4 százalékos szintet 7 év után először, míg tavaly aztán begyorsult, pánikszerűvé vált az emelkedés, párhuzamosan az infláció elszállásával és a forint megroppanásával. A szint egész 11 százalékig emelkedett októberre, ott azonban
sok befektető elgondolkozhatott azon, hogy ezen a magas szinten érdemes lehet 10 évre előre bebiztosítani a hozamot, hisz ha sikeres a válságkezelés és egy-két év alatt visszaszorul az infláció, akkor újra jönnek a sokkal alacsonyabb hozamok.
A vevők megfordították a trendet: növekedni kezdett a kötvények árfolyama, így csökkent az általuk elérhető hozam. Ez annyiból is időszerű volt, hogy messze a magyar kötvények hozama volt a legmagasabb Európában, csak a 60-80 százalékos inflációtól szenvedő Törökország adata volt magasabb, és még Oroszországban is csak a háború első heteiben szaladt fel magasabbra a hozam, rövid időre, az ukrán piac pedig nem értékelhető a háború miatt.
Fordulat
A korábbi időszakban a régión belül az volt a jellemző, hogy a cseh hozam érdemben alacsonyabb volt a magyar szintnél, a lengyel hasonlóan alakult, a román pedig magasabban alakult a tartósan magas költségvetési hiány miatt. A nyári-őszi piaci pánik időszakában jócskán megelőzte a magyar 10 éves hozam a románt, és csak most, az elmúlt napokban tért vissza alá.
A 11 százalékos tetőzés után egyszer novemberben már visszaesett a hozam 8 százalék alá, onnan azonban még felszaladt 9 százalék közelébe. Az idei év azonban heves zuhanást hozott: 7,1 százalékig süllyedt a 10 éves hozamszint, és a lendületet látva nem zárható ki, hogy még jelentős mértékben tovább csökkenhet.
Hogy lehet ez?
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy közel 15 százalékos éves és 25 százalékos havi inflációs szintnél miért esik gyorsan a 10 éves hozam. Az ok az, hogy az ilyen hosszú távra vásárló befektetők előre néznek, és több körülmény mérlegelése alapján úgy látják, hogy a magas infláció és a magas kamatok időszaka nem fog sokáig tartani.
Ezt az optimizmust több tényező táplálhatja: egyrészt az, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezése elől jórészt elhárultak az akadályok, ami megnöveli a bizalmat, egyúttal stabilizálja a forint árfolyamát. Lényeges szempont lehet, hogy az európai gázárak tartós zuhanása előre jelzi az energiaválság mérséklődését, hisz orosz gáz nélkül is bőséges kínálat van már Európában.
Mindezek eredőjeként az infláció hamar csökkenésnek indulhat, és egy-két év alatt lefuthat ez a szokatlanul erős inflációs hullám. Ha ez a folyamat előrehalad, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is viszonylag gyors kamatcsökkentési ciklusba kezdhet, az alapkamat ennek során hamar 5 százalék alá kerülhet. Ebben az esetben a következő 10 évből 7-8 éven át a kamatszint nem lesz messze a jegybanki inflációs cél 3 százalékos szintjétől, és akik erre számítanak, a 7 százalékos hozamot is örömmel bebiztosítják 10 évre.
Adósságkezelés
Mindemellett még egy tényező lehet a folyamat mögött. Az állam érdeke az, hogy miközben a rövidtávú magas kamatszint segíti letörni az inflációt, a hosszú hozam minél alacsonyabb legyen, hisz ez csökkenti az államadósság után fizetendő kamatterhet. Ezért az állam átmenetileg visszafoghatja egyes futamidőkön a belföldi kibocsátást, hogy a piac keresleti legyen, és ez alatt részben devizakötvény kibocsátással finanszírozza a költségvetési hiányt valamint az adósságszolgálatot.