A kormány 2023. május 31-én kelt rendelete szerint a veszélyhelyzet ideje alatt szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni a kamatjövedelmek után 2023. július 1-től, mely az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadó – általános nevén kamatadó – mellé társul.

Ezzel együtt a két elvonás összesen 28 százalékot tesz ki a meghirdetett bruttó kamatból. A befektetett tőkét az új elvonás nem érinti, mivel az már a leadózott jövedelemből kerül befektetésre.

Na ez durva lesz: este új adó érkezett a megtakarításokra

Nem elég a meglévő 15 százalékos kamatadó, mellé 13 százalékos szociális hozzájárulást vezet be a kormány a megtakarításokra. Láthatólag az állampapírok felé terelnék a lakosságot. Bővebben>>>

Akad kivétel, ami után nem kell kamatadót fizetni

Nem vonatkozik az új elvonás a 2023. július 1. előtt megszerzett értékpapírok kamatára, továbbá – időtől függetlenül – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre.

Egyáltalán nem kell szochót fizetni a jövőben az állampapírok kamatai után és a tartós befektetési számla (tbsz) kamatai után sem.

A kormányrendelet megenged továbbá egy kiskaput a lekötött betétek esetében:

ha a betétlekötés 2023. július 1. előtt történt, úgy a szochót akkor sem kell megfizetni az első futamidő végéig, ha annak kamatfizetése július 1. után esedékes.

Ez a határidő egy jó betétgyűjtési lehetőség lett volna a bankok számára, hiszen akár 3-5 éves időtávban is le lehet kötni betétet és ezzel talán meg lehet úszni a szochót. Ennyi időn belül ugyanis véget érhet a veszélyhelyzet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint. A bankok azonban – néhány kivétellel – egyáltalán nem reagáltak erre a lehetőségre, így maradtak a sok helyen csaknem nulla százalékos lekötött betéti kamatok.

Sok adószabály változik, csak kapkodjuk a fejünket

Az adózás szabályaiban rengeteg változás lépett életbe 2023-ban, némelyikükről csak december utolsó napjaiban született döntést. Összefoglaljuk a legfontosabbakat. Bővebben>>>

Magas betétkamatokat keres?

Alapvetően négy bank kínál magas lekötött betétkamatot a hazai piacon. A hazai betétesek ezekkel a konstrukciókkal úszhatják meg leghatékonyabban a 2023. július 1-től bevezetett szochót.

Ezek a betétlekötési konstrukciók nem követelnek meg egyéb, hozzákapcsolt befektetést, így az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított 100 ezer eurós értékhatárig (azaz 37 millió forintig) kockázatmentesek.

  1. A MagNet Bank Prizma Forint Betétje 3 hónapos lekötéskor évi 11,12 százalékos kamatot fizet, 6 hónapra évi 10,56 százalékot, 12 hónapra pedig 10,88 százalék a lekötött betét kamata. A betét lekötésének feltétele legalább 500 000 forint elhelyezése a lekötésben, melynek a márciusi átlagos egyenleghez képest új forrásból kell érkeznie. A MagNet Bank – alacsonyabb kamatért, jelenleg évi 6,25 százalékért – ennél hosszabb távra is kínál betétlekötést az Aktív Plusz Közösségi Betétben, szintén csak új forrásból.
  2. A Gránit Bank a 12 hónapos GRÁNIT KamatMax Plusz betéttel szállt be a kamatversenybe, mely az aktuális MNB jegybanki alapkamat 2 százalékkal csökkentett értékét kínálja, jelenleg évi 11 százalékot, már 50 000 forinttól. A kamat feltétele, hogy a betétes a betétlekötés teljes ideje alatt megtartsa az aktivált betéti bankkártyáját. Ezen kívül – más konstrukciókban – további attraktív betétkamatok is várják a betéteseket a Gránit Banknál.
  3. A Magyar Cetelem Bank a Cetelem Takarékszámlán kínál évi 12 százalékos lekötött betéti kamatot 2 évre, legalább 100 000 forinttól. Akár 5 éves futamidőt is kínálnak, de ott a kamatok az inflációs várakozásoknak megfelelően jóval alacsonyabbak.
  4. Az Oberbanknál legalább 8 millió forintra 12 hónapon át lekötve tartva a pénzt, évi 10,75 százalékos kamat érhető el.

Elvonások vonatkoznak a devizabetétekre is

A devizabetétekre is vonatkozik az új szocho elvonás. Akik viszont devizában szeretnék megtartani a megtakarításaikat, érdemi kamatot csak három banktól kapnak idehaza.

  • A Gránit Bank most bővítette USD, illetve EUR devizabetét kínálatát. Amerikai dollár alapú megtakarítások 12 hónapos lekötésére évi 4 százalékos kamatot, míg az egyéves euró lekötésekre évi 3 százalékos kamatot kapnak a befektetők. Emellett a bank megemelte a 6 hónapos lekötésű EUR betét kamatát is, amely most egy évre 2 százalékos betétkamatot fizet. 350 euró és 500 dollár a minimálisan leköthető összeg náluk.
  • A K&H Bank sokkal magasabb kamatot ad a deviza lekötött betétjére, mint a forintra. Amerikai dollárban fél évre évi 3,30 százalékos, míg egy évre 3,35 százalékos devizakamatot fizet már 500 dollártól. Euróban viszont nem lehet náluk pénzt lekötni.
  • Végül az Oberbank kínál még viszonylag magas kamatot. Egy évre évi 2,25 százalékos kamatért lehet eurót lekötni náluk, legalább 400 eurótól.

A többi bank kínálata

A CIB Bank forintban legfeljebb évi 1,5 százalékos kamatot ad, de a többi bank (Erste Bank, K&H Bank, MBH Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank, UniCredit Bank) legfeljebb évi 0,15 százalékot.

Az évi 0,15 százalékos kamat azt jelenti, hogy 1 millió forint lekötésével kamatadó után, szocho nélkül egy évre nettó 1 275 forintot kap a betéttulajdonos, ha még ebben a félévben leköti a pénzét.

Ezzel szemben a tavalyi éves átlagos infláció meghaladta a 14 százalékot. Így az alacsony kamatot kínáló bankoknál lekötni a pénzt, biztos és jelentős értékvesztést jelent.

Devizában sem sokkal jobb a helyzet. Az említett hitelintézeteken felül

  • a MagNet Bank 6 hónapra évi 1,5 százalékos eurókamatot,
  • míg az Erste Bank 12 hónapra évi 0,7 százalékos dollárkamatot kínál.
  • Az összes többi bank évi 0,1 százalékos, vagy még annál is kevesebb betétkamatot fizet az euróban vagy amerikai dollárban elhelyezett betétekre.